Purjesz Zsigmond (orvos, 1845–1896)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Budapesten működő orvosprofesszorról szól. Hasonló címmel lásd még: Purjesz Zsigmond (egyértelműsítő lap).
Purjesz Zsigmond
Született1845
Szentes
Elhunyt1896. február 17. (50-51 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1869, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Idősebb Purjesz Zsigmond (Szentes, 1845 – Budapest, Terézváros, 1896. február 16.)[2] orvos, egyetemi magántanár, ifjabb Purjesz Zsigmond unokabátyja és Purjesz Ignác bátyja.

Élete[szerkesztés]

Purjesz Salamon és Weisz Katalin fia. Orvosi tanulmányait a bécsi és pesti egyetemen végezte, s ez utóbbin 1869-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Ezután Korányi Frigyes magánsegéde, majd pedig klinikáján gyakornok lett. 1873-tól haláláig szerkesztette az Orvosok Zsebnaptárát. 1877–78-ban az ókori orvostudomány történetéből magántanárrá képesíttetett. Felesége Fleischl Ilona volt, akivel 1879. június 1-jén Budapesten kötött házasságot.[3]

Művei[szerkesztés]

Cikkei az Orvosi Hetilapban (1877. A mellüri genygyülem és a mellkas megnyitása Hippokrates korában, németül a Pester Med.-Chirurg. Presseben, 1880–82. A XVI. századbeli jelesebb syphiliographok; ugyancsak németül is Bécsben és Berlinben az ottani szaklapokban és külön magyar, német lenyomatokban; Adatok az orvostudomány történetéhez és könyvism., 1883. A kosi és knidosi orvosi oskolák alapelvei, 1884. Anthimus és diaetetikája); a Wiener Medic. Blätterben (1884. Joannes de Vigo als Syphilograph); a Wiener Medic. Wochenschriftben (1884. Hieronymus Fracastorius, ein Syphilidolog des 16. Jahrhunderts, 1885. Joannes Fernelius und die Lehre von der Syphilis); a Virchow Archivjában (1884. Joannes Fernelius und die Lehre von der Syphilis).

Önállóan megjelent művei:

  • Gyógyászati vényzsebkönyv a bel- és külbetegségekre, valamint a szem-, fül- és bőrbajokra nézve. Dillnberger Emil után ford. Pest, 1867. (2. átdolg. kiadás. Uo. 1877.).
  • Gyógyászati vény-zsebkönyv a nő- és gyermekbetegségekre nézve. Dillnberger Emil után ford. Uo. 1868. (2. átdolg. kiadás. Uo. 1878.).
  • Az alkati bujasenyv tankönyve, orvosok és orvostanhallgatók számára. Irta Zeissl Ármin. Ford. Pest, 1869.
  • A testi hőmérsékének viszonya a betegségekben. Irta Wunderlich A. C., a 2. bőv. kiadás után ford. Uo. 1871. 38 fametszettel és 7 táblával. (A m. orvosi könyvkiadó társulat Könyvtára XVI.).
  • A sebészi kór- és gyógytan alapvonalai. Irta Heitzmann Károly; a 3. bőv. és jav. kiadás után ford. Bpest, 1874., 1877. Két füzet, 91 fametszettel.
  • Az ember-élettan alapvonalai, tekintettel az egészségügyre. Ranke János után ford. Uo. 1875. Két kötet. 260 fametszettel.
  • Az Ebers-féle orvosi papyrus; tanulmány az orvostudomány történelme köréből. Bpest, 1876.
  • A szülészet alapvonalai. Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok számára. Haake J. H. után ford. Uo. 1879.
  • A boncztan alapvonalai. Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok számára. Schmidt T. dr. után ford. Uo. 1881.
  • A belgyógyászat tankönyve orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára. Uo. 1885. Számos szöveg-ábrával. (2. jav. és átnézett kiadás. Uo. 1889. Két kötet. 3. jav. és átnézett kiadás. Uo. 1894.).
  • A kórodai diagnostika zsebkönyve. Seifert és Müller után ford. Uo. 1888.
  • A st. galleni kolostori könyvtárban őrzött orvosi kéziratok. Uo. 1882. (Különny. az Orvosi Hetilapból).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 727. o. Online elérés
  • Petrik
  • Magyar Könyvészet 1887., 1889., 1904.
  • Kiszlingstein Könyvészete.
  • Hőgyes Emlékkönyve 217. l.
  • Nemzet 1896. 47. sz. esti k.
  • Vasárnapi Ujság 1896. 8. sz. (Nekr.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Purjesz_Zsigmond_(orvos,_1845–1896)&oldid=25957308”