Premontrei nővérek kolostora (Doksany)
| Premontrei nővérek kolostora | |
,_07.JPG) | |
| Település | Doksany |
| Ország |  Csehország |
| Vallás | katolicizmus |
| Irányzat | katolikus |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Litoměřicei egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Stílus | román, barokk |
| Építés kezdete | 1144 |
| Építés befejezése | 1144 |
| Rekonstrukciók évei | 1720–1732, 1790 körül |
| Elhelyezkedése | |
 Premontrei nővérek kolostora
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 50° 27′ 19″, k. h. 14° 09′ 33″Koordináták: é. sz. 50° 27′ 19″, k. h. 14° 09′ 33″ | |
| A Premontrei nővérek kolostora hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei nővérek kolostora témájú médiaállományokat. | |
A doksányi kolostort Babenbergi Gertrúd cseh hercegné alapította 1144-ben a strahovi kolostorból ideköltöztetni kívánt nővérek számára. Ez lett Csehország legnagyobb és legjelentősebb zárdáinak egyike.
1720–1732 között Josef Miki, a premontrei rend elöljárója erőteljesen barokkosította a belső tereket. A freskófestés javát Johann Hiebellel végeztette. A kolostor templomában több jelenetet is megfestett Mária és Krisztus életéből. Ezek közül a legjelentősebb műve a Boldogságos Szűz Mária születése.
- 1722-ben készült el a kupola freskóival,
- 1728–1732 között a presbitérium, a kereszthajó, az oldalkápolnák és sekrestye freskódíszeivel.[1][2]
Az itt végzett munkája közben Josef Miki, a rend elöljárója megbízta, hogy két ütemben (1722 és 1728–1732) fessen olyan freskókat, mint amilyenekkel mestere, Andrea Pozzo díszítette a római Loyolai Szent Ignác-templom mennyezetét.[2] A kolostort folyamatosan használták 1782-ig, amikor II. József császár feloszlatta a „hasznos munkát nem végző” szerzetesrendeket — ekkor időben 49 nővér élt. Ezután rövid ideig katonai kórház volt, majd az Aehrenthal családnak kapta meg, és ők nemesi kastéllyá építtették át.
A szemlélődő életmódú premontrei nővérek visszatelepítésével először a 20. század elején próbálkoztak. A krakkói Zwierzyniec kolostorból több lány áttelepült Doksányba, de ott után kiderült, hogy egyházi és államigazgatási okok miatt rendes kolostori életre nincs lehetőség.
1989-ben a kommunista rezsim bukása után a strahovi kolostor testvérei is megpróbálták a visszatelepülést az ősi kolostorba. 1997-ben megvásárolták az államtól az egykori kolostor északi részét, és elkezdték tervezni annak újjáépítését.
1997-ben a strahovi kanonok az épület újabb részét szerezte meg, és ez már elég volt ahhoz, hogy 1998 óta, tehát több mint 200 év kihagyással elkezdjék átalakítani az épületegyüttest a premontrei apácák céljaira; a kolostor 2003 óta ismét eredeti funkciójának megfelelően működik.
A román stílusú kriptát és egyes barokk belső tereket a nagyközönség is megtekintheti, miként az épületet körüli parkot is.
Képek[szerkesztés]
-
2019 -
-
2008 -
Román kripta -
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
navicup.com:Doksany premontrei nővérek kolostora
