Premontrei nővérek kolostora (Doksany)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Premontrei nővérek kolostora
TelepülésDoksany
Ország Csehország
Valláskatolicizmus
Irányzatkatolikus
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeLitoměřicei egyházmegye
Építési adatok
Stílusromán, barokk
Építés kezdete1144
Építés befejezése1144
Rekonstrukciók évei1720–1732, 1790 körül
Elhelyezkedése
Premontrei nővérek kolostora (Csehország)
Premontrei nővérek kolostora
Premontrei nővérek kolostora
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 27′ 19″, k. h. 14° 09′ 33″Koordináták: é. sz. 50° 27′ 19″, k. h. 14° 09′ 33″
A Premontrei nővérek kolostora hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei nővérek kolostora témájú médiaállományokat.

A doksányi kolostort Babenbergi Gertrúd cseh hercegné(wd) alapította 1144-ben a strahovi kolostorból ideköltöztetni kívánt nővérek számára. Ez lett Csehország legnagyobb és legjelentősebb zárdáinak egyike.

1720–1732 között Josef Miki, a premontrei rend elöljárója erőteljesen barokkosította a belső tereket. A freskófestés javát Johann Hiebellel végeztette. A kolostor templomában több jelenetet is megfestett Mária és Krisztus életéből. Ezek közül a legjelentősebb műve a Boldogságos Szűz Mária születése.

  • 1722-ben készült el a kupola freskóival,
  • 1728–1732 között a presbitérium, a kereszthajó, az oldalkápolnák és sekrestye freskódíszeivel.[1][2]

Az itt végzett munkája közben Josef Miki, a rend elöljárója megbízta, hogy két ütemben (1722 és 1728–1732) fessen olyan freskókat, mint amilyenekkel mestere, Andrea Pozzo díszítette a római Loyolai Szent Ignác-templom mennyezetét.[2] A kolostort folyamatosan használták 1782-ig, amikor II. József császár feloszlatta a „hasznos munkát nem végző” szerzetesrendeket — ekkor időben 49 nővér élt. Ezután rövid ideig katonai kórház volt, majd az Aehrenthal családnak kapta meg, és ők nemesi kastéllyá építtették át.

A szemlélődő életmódú premontrei nővérek visszatelepítésével először a 20. század elején próbálkoztak. A krakkói Zwierzyniec kolostorból több lány áttelepült Doksányba, de ott után kiderült, hogy egyházi és államigazgatási okok miatt rendes kolostori életre nincs lehetőség.

1989-ben a kommunista rezsim bukása után a strahovi kolostor testvérei is megpróbálták a visszatelepülést az ősi kolostorba. 1997-ben megvásárolták az államtól az egykori kolostor északi részét, és elkezdték tervezni annak újjáépítését.

1997-ben a strahovi kanonok az épület újabb részét szerezte meg, és ez már elég volt ahhoz, hogy 1998 óta, tehát több mint 200 év kihagyással elkezdjék átalakítani az épületegyüttest a premontrei apácák céljaira; a kolostor 2003 óta ismét eredeti funkciójának megfelelően működik.

A román stílusú kriptát és egyes barokk belső tereket a nagyközönség is megtekintheti, miként az épületet körüli parkot is.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

navicup.com:Doksany premontrei nővérek kolostora

További információk[szerkesztés]