Porubszky József

Porubszky József
Született	1812. március 4. Eperjes
Elhunyt	1900. július 11. (88 évesen) Eger
Foglalkozása	katolikus pap kanonok filozófus kánonjogász egyházi író
Tisztsége	apát
Sablon • Wikidata • Segítség

Porubai Porubszky József (Eperjes, 1812. március 4. – Eger, 1900. július 11.) római katolikus pap, bölcseleti és egyházjogi doktor, apát-kanonok.

Élete

Alsóbb iskoláit szülővárosában, a retorikát Debrecenben, a többit Eperjesen, Kassán és Egerben hallgatta. 1827-ben lépett az egri szeminárium növendékei közé, ahol elvégezve a teologiai tanfolyamot, mivel még igen fiatal volt, felszentelése törvényes idejéig előbb Czóbel László szabolcsi földbirtokosnál, azután br. Szepessy Jánosnál nevelősködött. 1832-ben pappá szentelték és segédlelkész volt Pásztón, Tiszafüreden, Verpeléten és Jászberényben. 1837-ben bölcselet-doktorrá avatták. 1839-ben már mint tanulmányi felügyelő Egerben működött és bölcseletet tanított. 1841-ben az egyházjogból letette a doktorátust. 1843-ban líceumi tanári széket nyert, melyet később a teologiával váltotta fel és 1845-ben az egyházjogi és egyháztörténelmi tanszékre neveztetett ki. Mint ilyen 1850-ben egervári kispréposti káplán lett, 1854-ben főszentszéki ülnök és házasságvédő. Tudományos érdemeinek jutalmául ő felsége 1870-ben egri kanonokká nevezte ki, és 1878-ban a szent Egyedről nevezett kaproncai apátság keresztjével tüntette ki.

Művei

Folyóiratcikkek

Cikkei az Egri egyházmegyei Közlönyben (1869. Kiváltságos oltár, Szent keresztút, 1870. A szombati böjt története, Az anyaszentegyház öt parancsa); a Magyar Sionban és Új Magyar Sionban (1868. Apróbb közlemények, 1871. A magyarországi püspökség, káptalanok stb. javainak jogi jellege, alanya, névtelenül).

Önállóan megjelent művei

• 1. Dissertatio de independentia potestatis ecclesiasticae ab imperio civil. Agriae, 1841.
• 2. Jus ecclesiasticum catholicorum. Pestini, 1853. (Az összes magyar papnevelőben tankönyvül használtatott. 2. bőv. kiadás: «Cum singulari ad imperium austriacum et comprimis Hungariam attentione» mellékczímmel. Uo. 1858–59. Két kötet. I. kötet 3. kiadása. Eger 1867.)
• 3 Katholikus egyház-jogtan főleg a jogakadémiai ifjúság számára. Eger, 1863.
• 4. Az egri megye főpásztorának különös jogairó, kiváltságairól s különféle kitüntetéseiről. (A Bartakovics-féle Emlékkönyvből). Uo. 1865.
• 5. Értekezés a polgári házasságról. Uo. 1868.
• 6. A királyi tetszvény. Uo. 1869.
• 7. A magyarországi kath. püspökségek, káptalanok, plébániák, zárdák s egyházi intézetek javainak jogi jellege és alanya. Uo. 1871.
• 8. Eltörlendők-e a zárdák és ezekhez hasonló intézetek. Uo. 1876. (Különny. az Egri Egyházm. Közlönyből).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [1]
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [2]
• Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 370. l.
• Egyetemes Magyar Encyclopaedia XII. 144. l.
• Magyar Sion 1888. 781. l.
• Petrik Könyvészete és Bibliogr.
• Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 199. l.
• Pallas Nagy Lexikona XIV. 155. l.
• Magyar Állam 1900. 158. sz.
• Schematismus Cleri Agriensis 1901. 186. l.