Portál:Második világháború/Hét életrajza
Vojtech Tuka (magyar nevén Tuka Béla, 1880. július 4. – 1946. augusztus 20.) szlovák jogász és politikus, az első szlovák köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere, a pozsonyi Szlovák Egyetem rektora, a Szlovák–Német Társaság elnöke volt. Jogot tanult Budapesten, Berlinben és Párizsban majd a budapesti rendőrség bűnügyi osztályán dolgozott. 1914-től a pozsonyi egyetemen tanított, ám annak 1921-es pécsi költözése után Csehszlovákia területén maradt, kiadói és szerkesztési munkákat vállalva. 1922-ben belépett a Szlovák Néppártba, és először a párt alelnöke, majd 1925-től parlamenti képviselője lett, ebben a minőségében dolgozta ki pártájnak első autonómiatervezetét. 1923-ban ő hozta létre a párt félkatonai szervezetét, a Rodobranát. 1929. október 5-én titkosszolgálati úton szerzett bizonyítékok alapján 15 év fegyházra ítélték Magyarország javára történő kémkedésért. 1937-ben házi őrizetbe került, 1938-ban hazatért az autonóm Szlovákiába. Bár Jozef Tiso miniszterelnök majd elnök nem kedvelte, 1939. október 28-án őt tette meg miniszterelnöknek, 1940-től pedig hazája külügyminisztere is ő lett. 1944 szeptemberének elején, a szlovák nemzeti felkelés hatására lemondatták, a második világháború után Csehszlovákiában 1946-ban felakasztották.