Pompéry Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pompéry Béla
SzületettSimkó Béla (1940-ig)
1918. július 27.
Balatonbozsok
Elhunyt2015. május 23. (96 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1940)
SablonWikidataSegítség

Pompéry Béla (Balatonbozsok, 1918. július 27.Budapest, 2015. május 23.) jogász, vízicserkész vezetőtiszt, könyvvizsgáló, a magyar számítástechnika egyik úttörője, az NJSZT felügyelőbizottságának egykori elnöke, az Informatika Történeti Fórum tiszteletbeli elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

A soproni és a budapesti bencés gimnáziumba járt. 1931-ben cserkésszé avatták. 1935-ben megnyerte az országos vízicserkész versenyt. 1936-ban érettségizett. 1938-ban az országos vízicserkész verseny rendezője volt. 1940-ben elvégezte Pázmány Péter Tudományegyetemet. Ezután a budapesti adóhivatalban dolgozott. A második világháborúban amerikai fogságba esett, ahonnan 1945 őszén szabadult. A cserkészet betiltásáig vezetőtiszt volt. Fogalmazóként dolgozott Budapesten, majd 1949-től, amikor politikai okokból elbocsájtották, anyagkönyvelő, üzemkönyvelő, faipari vállalatoknál több évig főkönyvelő volt. Közben megszerezte az üzemkönyvelői és mérlegképes könyvelői képesítést. Ezután a Vegyipari Trösztnél és annak utócégeinél számítástechnikával foglalkozott 1988-as nyugdíjazásáig. Több éven keresztül a Nemzetközi Duna-túra egyik szervezője és vezetője volt.

Munkássága[szerkesztés]

1959-ben a Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézeténél helyezkedett el, ahol ügyvitelszervezéssel foglalkozott. Magyarországon az elsők között volt, aki az ügyviteli feladatokat könyvelőautomatákkal végezte. Bejárva a kelet-európai országokat, mindenhol a könyvelőautomaták, számlázógépek érdekelték. Megtanulta a gépi kódú programozást, és elsajátította az Algol-60 programozási nyelvet. Átkerülve a vegyiparba számos programot fejlesztett kollégáival. 1965-től részt vett a magyarországi vegyipar egységes információs rendszere, a VIR létrehozásában. Ennek alapelveit és módszertanát azután számos magyarországi egyetem posztgraduális képzésén oktatta is.

Művei[szerkesztés]

  • Járjuk a vizet, Budapest, 1941.
  • Tipizált vállalati információs rendszer. Iparági szinten egységes számítógépes szervezés, Budapest, 1981.

Kitüntetései, díjai[szerkesztés]

  • Neumann-díj, 2000[1]
  • NJSZT Életműdíj, 2008[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]