Pokoli cselőpók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Pokoli cselőpók
Pokoli cselőpók.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Lycosoidea
Család: Farkaspókfélék (Lycosidae)
Nem: Geolycosa
Faj: G. vultuosa
Tudományos név
Geolycosa vultuosa
(C. L. Koch, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pokoli cselőpók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pokoli cselőpók témájú kategóriát.

A pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) az ízeltlábúak törzsébe, a pókszabásúak osztályába, a farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozó, Magyarországon védett pókfaj.[2] Közeli rokona a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis).[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Délkelet-Európa és Közép-Ázsia területén elterjedt pókfaj.[4] Hazánkban több helyen megtalálható, mint a szongáriai cselőpók, így parkokban is előfordul.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

A hím mérete 11-18 mm közötti, míg a nőstény egyedek a 13–23 mm-es mérettartományban mozognak.[4] Színezete szürkésbarna, jó rejtőszíne van. Csáprágói hatalmasak, narancssárgák, alul fekete folttal. Szemeinek elhelyezkedése ősi jellegű. A térdízület színe eltér a szongáriai cselőpókétól, a pokoli cselőpóknak narancssárgás ez a lábíze.[6]

Életmódja[szerkesztés]

Talajba fúrt, függőleges lyukakban, üregekben él, a többi farkaspókhoz hasonlóan nem sző hálót. Zsákmányát ugrásokkal és lesből támadva ejti el, méretéből adódóan a nagyobb rovarokat is. Éjszaka és nappal is aktív faj.

Megfigyelhető a fajnál az ivadékgondozás: utódait az első vedlésükig az utótestén hordozza.

Marása[szerkesztés]

Nevét arról kapta, hogy marása meglehetősen kellemetlen, éles fájdalommal jár és hosszú ideig érződik.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]