Pokoli cselőpók

Pokoli cselőpók
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Pókszabásúak;
Rend:	Pókok;
Alrend:	Főpókok;
Család:	Farkaspókfélék;
Nem:	Geolycosa;
Tudományos név
	Geolycosa vultuosa; (C.L.Koch, 1838)
Hivatkozások
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pokoli cselőpók témájú kategóriát.

A pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) a farkaspókfélék családjába tartozó, Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsiában honos pókfaj.

Megjelenése

A pokoli cselőpók hímjének testhossza 13-23,5 mm. A fiatal pókok szürkésbarnás-sárgásak. Az ivarérett hím világosabb, fehéres-sárgás rajzolata kontrasztosabb. A fejtor sötétbarna, világos középsávja kivehető, elöl kiszélesedik és sötét foltokkal tarkított. Közepéből viszonylag széles, világos szőrökkel borított, sugárirányú vonalak futnak szét. A fejrész és az oldalsávok is világosak. Potroha barnásszürke, rajzolata elül sötét lándzsafoltból és az azt követő megtört keresztvonalakból áll. A csáprágók felső fele sárgás szőrrel borított, amely alulsó szögben nézve élénk narancssárgának tűnik. Lábai nem gyűrűzöttek, sárgásszürkék. Térdízei alul sárgák, a lábszárízek töve és csúcsa fekete. A hímek tapogatója középnyúlványának tövi része ráncolt, hajlott, majd a vége nyújtott háromszög alakú. A végrész merőlegesen néz a pikkely (végíz) oldalszegélyére és nem hajlik az íz csúcsa felé.

A nőstény testhossza 14-35 mm. Színezete sötétebb a híménél, inkább feketésszürkék, rajzolatuk narancsos-sárgás. A fejtor középsávja elmosódott, többnyire nem felismerhető; a sötét fejtoron világos sugárirányú vonalak láthatóak. Potroha bárosonyos fekete, rajzolata két világos pontsorból és az őket összekötő vonalakból áll. Lábai világos sárgásszürkék, végük inkább narancsszínű, alul gyűrűzöttek. A potroh alján lévő ivarlemeze jóval hosszabb a szélességénél, a középrész elülső szegélye csak gyengén ívelt, a szára egyenes, a harántág szélei lekerekítettek. Vulvájának tasakja a középrész 2/3-áig ér, az elülső szegélyt meg sem közelíti.

Hasonló fajok

A szongáriai cselőpókkal lehet összetéveszteni, amely valamivel nagyobb, erőteljesebb testalkatú, szőrösebb, térdeinek alja fekete, combjainak alsó oldalán dús, kefeszerű szőrözet látható (a pokoli cselőpóknál a szőrök rövidek, lesimulók).

Elterjedése

Délkelet-Európában (a Kárpát-medencétől a Balkánon, Dél-Ukrajnán és a Krímen át a Kaukázusig), Kis-Ázsiában, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten honos. Magyarországon a síkvidékeken, illetve a gyér növényzetű domb- és hegyvidéki réteken (mint pl. a budai Sas-hegyen) fordul elő. Néha városokban is megtalálható.

Életmódja

Száraz gyepek, puszták, sztyeppek lakója. Függőleges tárnát ás, amelynek mélysége az 50 cm-t is elérheti. A járat peremét és falait laza szövedékkel rögzíti. A szélét kissé erősebben béleli és gyakran egy fűből, száraz növényi maradványokból álló szegéllyel kissé megemeli; így eső esetén kevésbé folyik bele a víz. Ha a járatot mégis elönti a víz, a bélés szövedékében marad annyi levegő, hogy megóvja a pókot a fulladástól. Nappal az üregben tartózkodik és éjszaka vadászik. A fiatal pókok és a nőstények ritkán hagyják el az üreget, csak a közvetlen közelben található zsákmányt támadják meg. Étrendje főleg sáskákból áll. Az ivarérett hímek kóborolnak, nőstényeket keresnek. A párzási időszak augusztus végétől október végéig tart. A nőstény áprilisban készíti el petezsákját, amelyet a potrohához rögzít. Ilyenkor nappal is kijön a búvóhelyéről, hogy napoztassa petéit. Utódait első vedlésükig a potrohán hordozza.

A fiatal pókok nyár végén vagy szeptemberben válnak ivaréretté. A nőstények három-négy, a hímek két évig élnek.

Ha megzavarják, akkor az üreg mélyére húzódik. Ha búvóhelyétől távol kerül veszélybe, fenyegető pózba áll: négy hátulsó lábára és potrohvégére támaszkodik, testével felágaskodik, az elülső lábait szélesen széttárja. Tapogatói a fejéhez szorítja, hogy látható legyen narancssárga alsó felük, szintén narancsszínű csáprágóit felemeli. Rángó mozdulatokkal mindig a támadó felé fordul. Ha az közelebb jön, rátámad és csáprágóival megmarja. Marása fájdalmas, a darázséhoz hasonló: helyi duzzanatot, néha lokális izomgyengeséget okoz.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.