Ugrás a tartalomhoz

Dubova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Plavisevica szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a romániai, Mehedinți megyei (korábban Krassó-Szörény vármegyei) faluról szól. Lásd még: Dubová (egyértelműsítő lap).
Dubova
A Ponyikova-barlang bejárata a Duna felől
A Ponyikova-barlang bejárata a Duna felől
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióDélnyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMehedinți
Rangközségközpont
PolgármesterVictor Doscocil (Mișcarea pentru Noul Mehedinți), 2012
Irányítószám227170
SIRUTA-kód112931
Népesség
Népesség397 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5
Község népessége785 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 37′ 10″, k. h. 22° 15′ 20″44.619505°N 22.255450°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 10″, k. h. 22° 15′ 20″44.619505°N 22.255450°E
Dubova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubova témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dubova, 1911 és 1918 között Dunatölgyes (románul: Dubova) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban.

Fekvése

[szerkesztés]

Orsovától 28 km-re délnyugatra, a Duna Nagy- és a Kis-Kazán-szoros közötti, Dubovai-öböl nevű kiszélesedésénél fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a délszláv dub 'tölgy' szóból való. Új nevét a megye ötletéből tették hivatalossá, a község tiltakozása ellenére. Történeti névalakjai: Dıbwa (1554), Dubovo (1700 után), Dubova (1829).

Története

[szerkesztés]

Az Ulmi határrészben a 13. században épült és a 15. században elpusztult templom maradványait tárták fel.[2]

Bufánok, azaz Olténiából származó szénégetők alapították. 1774 és 1872 között a Román-bánáti határőrezred orsovai századához, később Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

19671970-ben, a Duna felduzzasztásakor alsó része víz alá került.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1900-ban 476 ortodox vallású lakójából 473 volt román anyanyelvű.
  • 2002-ben 618 lakosából 596 volt román, 11 szerb és 7 magyar nemzetiségű; 602 ortodox és 11 római katolikus vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Nagy-Kazán-szorosban a Duna 150 méter keskenyre szűkül le. Két oldalról 200 métert elérő sziklafalak veszik körül. A szoros karsztvidéke a homoki vipera és a görög teknős élőhelye.
  • A Nagy-Kazán szorosból nyílik a Ponyikova-barlang vízzel félig elárasztott bejárata. A barlang járatai 1666 m hosszúak és másik bejárata a Ponyikova-szurdokvölgy felől nyílik. Egyes részein cseppkövek találhatóak. A barlangban barlangi hiéna állkapcsára bukkantak, jelentős denevérpopuláció él benne.
  • Lejjebb, szintén vizes bejáraton keresztül közelíthető meg a sokkal kisebb Veterani-barlang. Nevét Veterani tábornokról kapta, akinek a parancsára 1692-ben a császáriak megerősítették és március 16-ától május első napjaiig háromszáz emberrel tartották a török sajkásokkal szemben úgy, hogy a törökök már a barlang fölötti magaslatokat is elfoglalták. 1788. augusztus 10. és augusztus 30. között Adam Maovec határőrszázados tartóztatta fel benne 450 emberrel és 11 ágyúval a nyolcezres ostromló török sereget.
  • Az 1960-as évek végén víz alá került Plavisevica (1911 és 1918 között Naszádos) falu három vízimalma.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]