Ugrás a tartalomhoz

Pištanica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pištanica
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségKljuč
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség26 fő (2013)[1]
Népsűrűség5,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,22 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 37′ 17″, k. h. 16° 42′ 52″44.621400°N 16.714400°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 17″, k. h. 16° 42′ 52″44.621400°N 16.714400°E
SablonWikidataSegítség

Pištanica (szerbül: Пиштаница) Pištenica néven egykor szerb, ma bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 69, közúton 98 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 10, közúton 20 km-re északnyugatra, a Szanica jobb partja felett, az Ošljak északnyugati lejtőin fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 132 0
Bosnyák 28 26
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 160 26

Története

[szerkesztés]

Pištanica 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 19 házat és 120 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 34 házat, 11 muszlim és 180 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 27 házat és 176 lakost számláltak itt.[6] A második világháború idején 1941. július 27. és 31. között a falu szörnyű napokat élt át, amikor az usztasák lerohanták és teljesen felégették a települést. A gyilkosságokat július 27-i kezdettel előzte meg a szerb lakosság nemre és életkorra való tekintet nélküli kollektív letartóztatása ezen a területen. A falu a háború idején szinte teljesen kihalt volt. Az usztasák a szerb lakosság összes férfiját lemészárolták, a muszlim lakosság pedig Sanski Mostba menekült. A faluban csak néhány nő és gyerek maradt, de mindnyájan feketébe voltak burkolva. Az áldozatok pontos száma ma sem ismert, szakirodalom azt állítja, hogy 1941 júliusának utolsó napjaiban Ključ környékén és a környező falvakban 902 embert öltek meg az usztasák.[7] Az NDH forrásai a lelőttek számát 400-tól 500 főig becsülik Ključból és a környező falvakból..[8] A meglévő adatok szerint e bűncselekmények elkövetői a Josip Kurelec főhadnagy által vezetett zágrábi 5. usztasa század tagjai, valamint a helyi usztasák voltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült és többé nem tért vissza. 2013-ban a falunak 26 állandó lakosa volt, mind muszlimok.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
  7. a b Bokan, Branko. Prvi krajiški NOP odred, 68. o. (1988) 
  8. ZLOČINI NA JUGOSLOVENSKIM PROSTORIMA U PRVOM I DRUGOM SVETSKOM RATU - ZBORNIK DOKUMENATA: tom I, ZLOČINI NDH, knjiga 1 - 1941., 535-545. o. (1993) 

További információk

[szerkesztés]