Ugrás a tartalomhoz

Pettyes rétihéja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pettyes rétihéja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. assimilis
Tudományos név
Circus assimilis
(Jardine & Selby, 1828)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyes rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes rétihéja témájú kategóriát.

A pettyes rétihéja (Circus assimilis) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Indonéziához tartozó Celebesz szigetén és a Kis-Szunda-szigeteken, továbbá Ausztrália északi és középső területein honos.

Nyílt füves területek, száraz sztyeppék és szántóföldi területek madara.

A levegőben

Életmódja

[szerkesztés]

Általában madarakat, rágcsálókat fogyaszt, de megeszi a kis emlősöket, hüllőket és a kétéltűeket is.

Szaporodása

[szerkesztés]

Ez az egyetlen rétihéja, amelyik többi földön fészkelő rokonától eltérően fákra rakja a fészkét. Kis gallyakból álló terjedelmes fészkét a lombkorona külső részén építi fel és friss falevelekkel béleli ki. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyeken 33 napig kotlik, a kikelt fiókák 45 nap után válnak önállóvá. A fiókákat kizárólag a tojó költi ki és ő felügyeli később a fejlődésüket is, míg a hím mindannyiuk etetéséért a felelős.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]