Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye
Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye (PG) | |
Az iskola épülete | |
Alapítva | 1871 |
Névadó | Petőfi Sándor |
Rövid név | Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Technikum |
Hely | Magyarország, Kiskunfélegyháza |
Korábbi nevei | Állami Tanítóképző |
Típus | Technikum |
Igazgató | Rokolya Csaba |
OM-azonosító | 200986 |
Tagozatok | gépész, informatika |
Elérhetőség | |
Cím | 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 24. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 19° 50′ 21″46.708583°N 19.839175°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 19° 50′ 21″46.708583°N 19.839175°E | |
A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye témájú médiaállományokat. |
A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye (egykoron Állami Tanítóképző, majd Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium, mai népszerű rövidített neve: PG) Kiskunfélegyházán található középiskola és kollégium. Nevét a híres magyar költő, Petőfi Sándor után kapta. Két tanulmányi területe a gépészet és az informatika. Az iskolát 2007-től a PG Alapítvány működtette. 2013 szeptemberétől a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézményeként működik tovább a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság fenntartásában.
Története
[szerkesztés]Az iskola 1871-ben, mint Tanítóképző kezdte meg működését. Eötvös József népoktatási törvénye alapján 20 „képezdét” létesítettek. Ezek egyike volt a „PG” is.
Az Alföld közepén – ahol akkoriban az ott élő lakosság nagy része analfabéta volt – ez lett az egyetlen állami tanítóképző. Kezdetben Csongrádon működött, de a Tisza gyakori áradása miatt 1876-ban Kiskunfélegyházára költözött. Ez az iskola nevelte több, mint nyolc évtizeden át a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl nagy területének néptanítóit.
Ez az intézmény nem csak a falunak és a tanyavilágnak adott hivatásszerető nevelőket, hanem végzett diákjai közül többen váltak az oktatás és a nevelés irányítóivá, politikai, társadalmi, tudományos, irodalmi, művészeti és sportéletünk kiemelkedő képviselőivé.
Az iskola Kiskunfélegyházán először a mai Móra Ferenc Általános Iskolában nyert elhelyezést, majd 1904-ben költözött jelenlegi otthonába. Az iskolareformok következtében jellege az utóbbi 45 évben többször változott. Az 1956-57-es tanévig bezárólag mint Állami Tanítóképző Intézet, de vele párhuzamosan 1949-50-ig Állami Líceumként is működött. A Líceum 1949-50-től átalakult Állami Pedagógiai Gimnáziummá, mellyel párhuzamosan indult Testnevelési Gimnázium is (az ún. Sportgimnázium).
Mindkét iskolatípus 1953-ban átalakult Testnevelési Szaktanítóképző Intézetté. 1954-től 1958-ig az iskola fokozatosan gimnáziummá alakult. 1962-64-ig fiúgimnázium, majd 1963 szeptemberétől koedukált gimnázium lett. 1967-től biológia-kémia tagozat is működött itt. Az utolsó gimnáziumi osztály 1975-ben érettségizett. 1972-ben kezdődött a gépészeti szakközépiskolai képzés, az iskola jelenleg is hasonló profillal működik, technikusképző intézetként.[1]
Egykori híres diákok, tanárok
[szerkesztés]- Darvas József (író)
- Keszthelyi Rudolf
- Kutasi László
- Munkácsy Károly
- Szántó Károly (pedagógus)
- Westsik Vilmos
- Zsivótzky Gyula
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Forrás: Az iskola története[halott link]