Petényi Ottó

Petneházi Petényi Ottó (Véghely vagy Nagyszalatna, 1837. december 12. – Budapest, 1903. március 30.) technikus, államivasúti irodafőnök, zeneszerző.

Életútja

A véghelyi várban született Petényi Gábor és Smiedt Karolina fiaként. Elvégezvén középiskoláit, a magasabb technikai tudományokat Budapesten, Bécsben és Prágában tette sajátjává. Még mint a polytechnikum növendékétől jelentek meg tőle zeneművek. 1859-60-ban mint mérnök földméréssel foglalkozott. 1861-ben Zólyom vármegye aljegyzője lett és az ottani ellenzéki párt vezére volt. Megszakíttatván az alkotmányosság, lemondott hivataláról és Pestre ment, ahol különösen irodalmi téren nemzetgazdászattal foglalkozott. Később a műhengermalomnál mint technikai vezető alkalmaztatott. Majd vasuti mérnök lett, ahonnét az első osztrák biztosító társulathoz ment technikai felügyelőnek. A Haza c. magyar biztosító bank és a Mérnök-egylet alapításában tevékeny részt vett: érdemeinek jutalmazásául az elsőnél vezértitkárrá, a másiknál első titkárrá választatott. 1868-ban a Pannonia téglagyár-részvénytársulat alapításán fáradozott és annak igazgató-tanácsosa, az országos gőzhajó-társulatnál pedig bizottmányi tanácsos lett. Részt vett még a Corvina magyar és a Minerva szlovák könyvkiadó-társulatok létesítésében; úgyszintén a budai és óbudai népbank és a zólyomi népbank alapításában. 1880-tól a magyar vasutak kölcsönös biztosítási szövetkezetének irodafőnöke volt. Az óbudai Irgalom Házában hunyt el gerincagy-sorvadás következtében. Felesége Wendl Emília volt, aki 1891. november 7-én halt meg élete 43., házassága 23. évében.

Cikkei a Honban (1864. 73., 74. sz. A pesti vízvezeték), a szabadkai Szabadságban (1892. 94. sat. sz. A nap mivoltának új elmélete).

Szerkesztette a Haladás c. ipar és kereskedelmi hetilapot 1862. október 1-től december 30-ig Robonyi Gézával együtt Pesten.

Arcképe: kőnyomat, rajzolta Marastony J. Antal, 1869. nyomt. Rohn és Beck Pesten (a Hajnal-Album-ban).

Munkái

• Közlemények a kereskedelem és ipar köréből. Pest, 1862. (Robonyi Gézával együtt).
• A szabadalmazott nemzeti bank ügyének népszerű tárgyalása. A napi érdekeltség használatára előadja. Bpest, 1875.
• A közös hadseregben a magyar hadsereg. Uo. 1886.
• Árpád sírhelyének fölfedezése. Hely n. 1895. I-IV. rész (2rét 117 lap és vegyes jegyzetek. Lithogr.).

Kéziratai: Dolgozatai, 2rét 15 darab (a Magyar Nemzeti Múzeumban).

Zeneszerzeményei

• Emlénykör. Pest. 1858. (Melléklet a Délibáb 27. sz.-hoz)
• Hattyú-hangok. Zongorára alkalmazva. Uo. 1859.)
• 1848. Új csárdás az 1861. farsangra. Uo. 1861. (Melléklet a Nefelejts 46. sz.-hoz)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Felesége gyászjelentése

További információk

• Hajnal Album. Szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. köny. arczk.
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965