Pekka Halonen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pekka Halonen
Önarckép (1906)
Önarckép (1906)

Született1865. szeptember 23.
Lapinlahti
Meghalt1933. december 1. (68 évesen)
Tuusula
Nemzetisége finn
Stílusa nemzeti romantika, realizmus
Iskolái Académie Julian
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekka Halonen témájú médiaállományokat.

Pekka Halonen (Lapinlahti, 1865. szeptember 23.Tuusula, 1933. december 1.) finn festő, a finn nemzeti romantika egyik kimagasló képviselője.

Élete[szerkesztés]

A hétgyermekes Halonen család Lapinlahtiban, Észak-Savo tartományban élt, Pekka Halonen itt született harmadikként. Olli és Miina Halonen földművesek voltak, de mindketten vonzódtak a művészetekhez. Miina népi hangszereken játszott, Olli amatőr festő volt, aki több környékbeli templom falait díszítette egyházi témájú képekkel. Pekka Halonen gyakran kísérte el apját annak templomi munkáira, így már kora gyermekkorától a festészet bűvöletében élt.

A gyakran nélkülöző család tehetséges fiát ösztöndíjjal sikerült a fővárosba, Helsinkibe küldeni, ahol festészetet tanulhatott. Az iskola mellett Pekka Halonen építkezéseken dolgozott, s egyre többször kapott munkát, amikor épületdíszítésekre kerestek olcsó megoldást az építtetők. Tanulmányaival jól haladt, így újabb ösztöndíjjal Párizsba mehetett. Párizsban többek között Paul Gauguin irányításával fejlesztette tudását.

A Franciaországból hazatért művész 1895-ben feleségül vette Maija Mäkinent, s az évek során nyolc gyermekük született. A család a Tuusula tó partján építtetett házban telepedett le, amely egyszerre szolgált otthonként és műteremként is. Az 1902-ben elkészült, Halosenniemi néven ismert épület ma Pekka Halonen munkásságát bemutató múzeumként működik.

Pekka Halonen otthonában hunyt el 1933. december 1-jén.

Munkássága[szerkesztés]

Léknél, 1900

Az Orosz Birodalom részeként létező Finnországban a művészeknek hatalmas szerepe volt a nemzeti ébredés során. A nemzeti romantika képviselői munkásságukkal elősegítették a finnek függetlenségi törekvéseiknek feléledését.

Pekka Halonen kedvelt témája a hétköznapi emberek élete volt, továbbá az a táj, amelynek ők szerves részét képezték, amelybe munkájukkal belesimultak. Motívumai tehát tipikusan finnek, de stílusára erősen hatottak a nemzetközi irányzatok. A nyugat-európai trendeken túl a japán művészet szeretete is formálta Halonen alkotásait. A természet varázsa és a nehéz körülmények között, szorgalmasan dolgozó, egyszerű emberek ma is a finnek nemzeti büszkeségének alapját adják.

Téli képein az az évszak kel életre, amely minden évben közel hat hónapon át határozza meg Finnország arculatát. A helyiek identitásához szorosan kötődik tehát a , a csend, a nyugalom. Ebben a hideg, fagyos időszakban mégis ott az eleven élet, a küzdelem a fennmaradásért, a játék, és bizony ott az áldozattá válás lehetősége, a halál is. A fehér és a kék ég szürkévé válhat a képein, de a fehér és a kék tündökölhet is, ahogyan a finn zászlón teszi.


Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pekka Halonen című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pekka Halonen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Pekka Halonen Múzeum honlapja: http://www.halosenniemi.fi/
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekka Halonen témájú médiaállományokat.