Pekka Halonen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pekka Halonen
Önarckép (1906)
Önarckép (1906)

Született 1865. szeptember 23.
Lapinlahti
Meghalt 1933. december 1. (68 évesen)
Tuusula
Nemzetisége finn
Stílusa nemzeti romantika, realizmus
Iskolái Académie Julian
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekka Halonen témájú médiaállományokat.

Pekka Halonen (Lapinlahti, 1865. szeptember 23.Tuusula, 1933. december 1.) finn festő, a finn nemzeti romantika egyik kimagasló képviselője.

Élete[szerkesztés]

A hétgyermekes Halonen család Lapinlahtiban, Észak-Savo tartományban élt, Pekka Halonen itt született harmadikként. Olli és Miina Halonen földművesek voltak, de mindketten vonzódtak a művészetekhez. Miina népi hangszereken játszott, Olli amatőr festő volt, aki több környékbeli templom falait díszítette egyházi témájú képekkel. Pekka Halonen gyakran kísérte el apját annak templomi munkáira, így már kora gyermekkorától a festészet bűvöletében élt.

A gyakran nélkülöző család tehetséges fiát ösztöndíjjal sikerült a fővárosba, Helsinkibe küldeni, ahol festészetet tanulhatott. Az iskola mellett Pekka Halonen építkezéseken dolgozott, s egyre többször kapott munkát, amikor épületdíszítésekre kerestek olcsó megoldást az építtetők. Tanulmányaival jól haladt, így újabb ösztöndíjjal Párizsba mehetett. Párizsban többek között Paul Gauguin irányításával fejlesztette tudását.

A Franciaországból hazatért művész 1895-ben feleségül vette Maija Mäkinent, s az évek során nyolc gyermekük született. A család a Tuusula tó partján építtetett házban telepedett le, amely egyszerre szolgált otthonként és műteremként is. Az 1902-ben elkészült, Halosenniemi néven ismert épület ma Pekka Halonen munkásságát bemutató múzeumként működik.

Pekka Halonen otthonában hunyt el 1933. december 1-jén.

Munkássága[szerkesztés]

Léknél, 1900

Az Orosz Birodalom részeként létező Finnországban a művészeknek hatalmas szerepe volt a nemzeti ébredés során. A nemzeti romantika képviselői munkásságukkal elősegítették a finnek függetlenségi törekvéseiknek feléledését.

Pekka Halonen kedvelt témája a hétköznapi emberek élete volt, továbbá az a táj, amelynek ők szerves részét képezték, amelybe munkájukkal belesimultak. Motívumai tehát tipikusan finnek, de stílusára erősen hatottak a nemzetközi irányzatok. A nyugat-európai trendeken túl a japán művészet szeretete is formálta Halonen alkotásait. A természet varázsa és a nehéz körülmények között, szorgalmasan dolgozó, egyszerű emberek ma is a finnek nemzeti büszkeségének alapját adják.

Téli képein az az évszak kel életre, amely minden évben közel hat hónapon át határozza meg Finnország arculatát. A helyiek identitásához szorosan kötődik tehát a , a csend, a nyugalom. Ebben a hideg, fagyos időszakban mégis ott az eleven élet, a küzdelem a fennmaradásért, a játék, és bizony ott az áldozattá válás lehetősége, a halál is. A fehér és a kék ég szürkévé válhat a képein, de a fehér és a kék tündökölhet is, ahogyan a finn zászlón teszi.


Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pekka Halonen című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pekka Halonen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Pekka Halonen Múzeum honlapja: http://www.halosenniemi.fi/
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekka Halonen témájú médiaállományokat.