Paul Schilder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Schilder
Született 1886. február 15.[1][2][3]
Bécs[4]
Elhunyt 1940
New York[5]
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása

Paul Ferdinand Schilder (Bécs, 1886. február 15. – New York, 1940. december 8.) osztrák pszichiáter, pszichoanalitikus, kutató és számos tudományos publikáció írója.

Sigmund Freud tanítványa volt. Jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis pszichiátriában való alkalmazásának bevezetésében. Az én-pszichológia ősatyjának, a csoportanalízis egyik alapító atyjának tekintik. Schilder jelentős hozzájárulása a pszichológiai és orvosi gondolkodáshoz a testkép fogalmának megalapításával volt.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Paul Schilder egy zsidó selyemkereskedő, Ferdinand Schilder és felesége, Bertha Fürth fia. 1909-ben orvosként doktorált a Bécsi Egyetemen, 1917-ben filozófiából is doktori címet szerzett a Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein munkájával. Orvosi tanulmányai alatt Freud óráit is hallgatta, de csak később került személyes ismeretségbe vele.

1909 és 1912 között Halle an der Saale-ban, 1912 és 1914 között pedig a lipcsei Pszichiátriai Klinikán dolgozott asszisztensként. Ebben az időszakban számos publikációja jelent meg a neuropatológia és a skizofrénia szimbólumainak témakörében. Az első világháború alatt különböző kórházakban látott el orvosi feladatokat. 1918-ban a bécsi Pszichiátriai Klinikán Wagner von Jauregg mellé került. Schilder érdeklődése a neurológia és pszichiátria iránt a pszichoanalízis felé vezette, így csatlakozott 1919-ben a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesülethez (WPV - Wiener Psychoanalytischen Vereinigung). Ekkoriban ismerkedett meg és lett közeli barátja Sigmund Freud-nak.

1925-ben professzor, megjelenik az Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalitischer Grundlage c. könyve. Analitikus szemlélete miatt Schildert akadémiai körökben támadták, így 1928-ban elhagyta a bécsi klinikát és egy félévre Baltimore-ba ment, itt vendégelőadóként tanított a Johns Hopkins University-n.

1929-ben átvette a WPV járóbetegek pszichóziskezelési részlegének vezetését, majd még ebben az évben New Yorkba költözött. A New York University-n tanított, meghívták a Bellevue Hospital klinikai igazgatójának; mindemellett tagja lett a New York University Medical School pszichiátriai részlegének is.

Második nejével, Lauretta Bender-rel közösen pszichotikus gyermekekkel foglalkozott, bevezette a csoportanalízist. Különböző témakörökben több, mint 300 tudományos értekezést írt.

1940 decemberében, miután feleségét és újszülött kislányát látogatta meg a kórházban, egy autóbalesetben vesztette életét. A leírások szerint mindig figyelmen kívül hagyta a közlekedési lámpákat, jelzéseket. 1940. december 8-án ez vezetett a halálához.

Tudományos munkái[szerkesztés]

  • 1912. Zur Kenntnis der sogenannten diffusen Sklerose
  • 1913. Über das Selbstbewusstsein und seine Störungen
  • 1914. Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein
  • 1917. Wahn und Erkenntnis
  • 1922. Über das Wesen der Hypnose
  • 1923. Seele und Leben, Das Körperschema
  • 1924. Medizinische Psychologie
  • 1925. Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalytischer Grundlage
  • 1926. Lehrbuch der Hypnose
  • 1927. Die Lagereflex der Menschen
  • 1928. Gedanken zur Naturphilosophie
  • 1930. Studien zur Psychologie und Symtomatologie der progressiven Paralyse
  • 1931. Brain and personality
  • 1935. The image and appearance of the human body
  • 1938. Psychotherapy
  • 1940. Vita and bibliography of Paul Schilder

Róla elnevezett betegségek[szerkesztés]

Számos betegség kutatásában részt vett, ezek őrzik a nevét

Ez a szklerózis multiplex egy vállfaja

Források[szerkesztés]

Főként a német- és angol nyelvű Wikipédia oldalról fordítottam a szócikket, külső forrásaim is idegen nyelvűek.

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)