Ugrás a tartalomhoz

Patek Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patek Erzsébet
Született1918
Elhunyt1995 (76-77 évesen)
SablonWikidataSegítség

Patek Erzsébet (Budapest, 1918. június 26. − Budapest, 1995. augusztus 11.) régész.

Élete[szerkesztés]

Szülei Patek Ferenc és Szentirmay Erzsébet voltak.

1936-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban, majd 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1963-tól a történelem (régészet) tudományok kandidátusa, 1988-tól a művészettörténeti (régészet) tudomány doktora volt.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Föld Régészete Tanszékén Alföldi András gyakornoka, tőle kapta doktori disszertációjának témáját is. 1941-1942-ben Bécsben kutató ösztöndíjas volt. 1942-1946 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos segédkönyvtárosa, ekkor fordult tudományos érdeklődése a Hallstatt kor kutatása felé, majd 1946-1953 között a Fővárosi Múzeum őskori Osztályának muzeológusa lett. 1953-1955 között a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályának osztályvezetője, illetve főosztályvezető-helyettese volt. A 1955-1958 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, majd az MTA Régészeti Intézet ősrégészeti Osztályának osztályvezető tudományos főmunkatársa, s 1958-1983 között az Adattár vezetője volt. 1983-tól az intézmény nyugdíjas tudományos tanácsadója. 1952-től a magyarországi kora vaskor előadó tanára volt. Előbb római kori régészettel foglalkozott, majd az őskorszak, elsősorban a kora vaskor felé fordult. Fontos eredményeket hozott a magyarországi urnasíros kultúrák kutatása és periodizációja terén, elsősorban a Hallstatt-kultúrában.

Részt vett a második világháború utáni budai várnegyed megelőző feltárásában, illetve az ún. Esterházy kincsek megmentésében. Jelentős feltárásokat végzett például Bakonyszücsön (halomsír), 1958-1962 között Mezőcsát-Hörcsögösön (temető), Neszmélyen (temető és telep), illetve 1971–1978 között ásatásokat vezetett Sopron-Várhelyen.[1][2][3]

A MTA Régészeti Bizottságának 1954-től a 60-as évek közepéig volt a titkára. 1971–1984 között az Acta Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja, illetve a Magyar Régészeti Topográfia munkálatainak irányítója volt. 1982-től a Deutsches Archäologisches Institut levelező tagja.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1942 A pannoniai fibulasírok elterjedése és eredete. Egyetemi doktori értekezés. Budapest
  • 1948 Az úgynevezett "dák" ezüstkincsek balkáni kapcsolatai. Antiquitas Hungarica 2.
  • 1949 Néhány megjegyzés a "géta-dák" ezüstkincsek kérdéséhez. Antiquitas Hungarica 3.
  • 1950 Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából. Budapest Régiségei 1950
  • 1955 Koravaskor-kutatásunk néhány problémája. Adatok a Duna-könyök koravaskorának kialakulásához. Archaeologiai Értesítő
  • 1958 A tököli koravaskori urnatemető. Budapest Régiségei
  • 1963 Az urnasíros kultúra a Dunántúlon. Kand. értekezés. Budapest
  • 1968 Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Budapest
  • 1970 Ein Spätbronzezeitliches Grab in Bakonyszücs-Százhalom. Acta Archaeologica
  • 1974 Ásatások a soproni Várhelyen [Burgstall], 1873-ban. Előzetes jelentés. Soproni Szemle
  • 1975 A soproni Várhely [Burgstall] őskori földvára kutatásának 1974. évi eredményei. Soproni Szemle
  • 1976 A Hallstatt-kultúra Sopron környéki csoportja. Archaeologiai Értesítő
  • 1981 Die Anfänge der Siedlung und des Gräberfeldes von Sopron-Burgstall. Die Hallstattkultur. Linz
  • 1982 Recent Excavations at the Hallstatt and La Tène Hill-Fort of the Sopron-Várhegy [Burgstall] and the Predecessors of the Hallstatt Culture in Hungary. British Archaeological Reports. International Series 1982
  • 1982 Die hallstattzeitlichen Glasperlen Transdanubiens. Savaria
  • 1982 Magyarország legkorábbi vastárgyai és ezek régészeti környezete. Iparrégészet
  • 1987 A Hallstatt-kultúra kialakulásának előzményei és az idősebb Hallstatt-kultúra a Dunántúlon. Doktori értekezés. Budapest
  • 1991 A Szabó Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony– Mezőcsát-típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében. Agria
  • 1993 Westungarn in der Hallstattzeit. Acta Humaniora

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Patek Erzsébet: Ásatások a soproni Várhegyen (Burgstall) 1973-ban (Előzetes jelentés), Soproni Szemle, 1974/1., 55–65. oldal
  2. Patek Erzsébet: A soproni Várhely (Burgstall) őskori földvára kutatásának 1974. évi eredményei, Soproni Szemle, 1975/3., 70–80. oldal
  3. Patek Erzsébet: A sopron-várhelyi ásatások 1975. évi eredményei (Előzetes jelentés), Soproni Szemle, 1977/2., 47–60. oldal

Források[szerkesztés]