Paschal Grousset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paschal Grousset
Jean-François Paschal Grousset, portrait.jpg
Született Jean-François Paschal Grousset
1844. április 7.[1][2][3][4][5][6][4]
Corte
Elhunyt 1909. április 9. (65 évesen)[1][2][3][4][5][6][4]
Párizs
Álneve
  • Docteur Flavius
  • André Laurie
  • Philippe Daryl
  • Léopold Virey
  • Tiburce Moray
Állampolgársága francia[7]
Foglalkozása
Tisztség francia nemzetgyűlés tagja (1893. szeptember 3. – 1909. április 9.)
Iskolái Lycée Charlemagne
Sírhely Père-Lachaise temető (89)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paschal Grousset témájú médiaállományokat.

Jean François Paschal Grousset (Corte, 1844. április 7.Párizs, 1909. április 9.) francia politikus, újságíró, műfordító és tudományos-fantasztikus író.

Életútja[szerkesztés]

Orvosi pályára lépett, majd több radikális lapnál is dolgozott. 1870. szeptember 4-e után átvette a Marseillaise szerkesztését, nemsokára azonban beállt önkéntesnek a németek elleni háborúba. 1871. március 26-án a kommünbe választották, annak leveretése után pedig rabságra ítélték, és 1872-ben Új-Kaledoniába vitték, ahonnan azonban két év múltán megszökött. Ezután Angliában tartózkodott, ahonnan 1881-ben tért vissza Párizsba. 1893-ban újra politikai pályára lépett, szeptember 3-án Párizsban beválasztották a képviselőházba, amelyben a szocialisták egyik vezére volt. 1893. december 4-én ő tette a szokásos indítványt a közbocsánatot illetően, és a megejtett szavazás (257:226) tűzpróbája volt az újonnan kinevezett Périer–Raynal-kabinetnek. 1894. május–júniusban az anarchisták ellen hozott törvényjavaslatot kárhoztatta különösen. 1894. október 23-án a Boulanger-féle összeesküvésben kompromittált monarchista politikusok, így Casssagnac ügyében interpellálta Dupuy miniszterelnököt, és egyúttal újra megpendítette a közbocsánat kérdését.

Írói munkássága[szerkesztés]

Grousset a következő álneveken publikált: André Laurie, Philippe Daryl, Tiburce Moray és Léopold Virey. Jules Vernéhez hasonlóan szintén Hetzel felfedezettje. Londoni száműzetése alatt Laurie álnéven írta meg A bégum ötszáz milliója eredeti verzióját, amely később Verne jelentős átírásában jelent meg. Ezután hivatalosan is lemondott a könyv jogáról Verne javára, ahogy ezt tette a Dél csillaga esetében is, ami szintén később Verne átírt verziójában jelent meg. A Cynthia hajótöröttje azonban már Verne–Laurie név alatt jelent meg.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Le rève d'un irreconciliable (1869)
  • Les Cinq Cent Millions de la Begum (1879)
  • The Southern Star Mystery (1884)
  • L'épave du Cynthia (1886)
  • Les exilés de la Terre, Séléne Company Limited (1887)
  • De New York à Brest en sept heures (1888)
  • Le Secret du Mage (1890)
  • Axel Ebersen: Le Gradue d'Upsala (1891)
  • Atlantis (1895, Magasin d'Education et recreation; 1895)
  • Le Géant de L'Azur (1904)
  • Spiridon le muet (1906)

Magyarul[szerkesztés]

  • A varázsló titka. Regény; ford. Grünn Ilona; Teleki Blanka Kör, Kolozsvár, 1897 (A Teleki Blanka Kör kiadványa)
  • Diák-élet Angolországban; ford., átdolg. Hegedüs Pál; Franklin, Bp., 1897
  • Verne Gyula–Laurie André: A "Cynthia" hajótöröttje. Regény; ford. Gaal Mózes; Franklin, Bp., 1898 (Verne Gyula összes munkái)
    • reprint kiad.: Alexandra, Pécs, 1995
  • Franczia diákélet; ford. Hegedüs Pál; Athenaeum, Bp., 1900
  • A délafrikai aranykeresők. Regény; ford. Hegedüs Pál; Franklin, Bp., 1911

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c d NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Forrás[szerkesztés]