Pannonhalmi törkölypálinka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A pannonhalmi törkölypálinka Magyarország nyolcadik eredetvédett pálinkája. Az eredetvédelméről szóló határozat 2009. december 6-tól érvényes.

A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

A pannonhalmi törkölypálinka számára eredetvédelmet kérő eljárást a Győri Likőrgyár kezdeményezte. Miután a cég tulajdonában lévő Pannonhalmi Pálinkáriumban is készül helyi alapanyagból törkölypálinka, a 2009 végén ez a főzde volt az egyedüli élvezője az eredetoltalomnak – később azonban más is készíthet a környéken pannonhalmi törkölypálinkát, ha megfelel az oltalmi előírásnak.

Az oltalom különlegessége, hogy két iparág – a Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége és a pálinkások – összefogásának köszönhető, hiszen a törkölypálinka alapanyaga borászati melléktermék.

Felhasználható szőlőfajták[szerkesztés]

A pannonhalmi törkölypálinka kizárólag a pannonhalmi borvidéken termő fehér szőlőből főzhető. Elkészítéséhez megfelelő szőlőfajta az Irsai Olivér, a zenit, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres – ezektől lesz a párlatnak aszús, édeskés, füstös zamata.

Külső hivatkozások[szerkesztés]