PRIM2
PRIM2 | |
Azonosítók | |
Jel | PRIM2 |
Entrez | 5558 |
OMIM | 176636 |
RefSeq | NM_000947 |
UniProt | P49643 |
PDB | 5F0Q |
Egyéb adatok | |
Lokusz | 6. krom. p11.2 |
A DNS-primáz nagy alegysége a PRIM2 gén által kódolt enzimalegység.[1][2]
A DNS-replikáció az eukarióta sejtekben komplex kromoszomális replikációs szerkezettel történik, ahol a DNS-polimeráz α és a primáz a két fő összetevője, ezen belül primáz egy kis és egy nagy alegység heterodimerje, kis RNS-primereket szintetizál a nem folytonos DNS-replikáció során keletkező Okazaki-töredékekhez. E gén a primáz 58 kDa-os nagy alegységét kódolja.[2]
Szerkezet
[szerkesztés]A PRIM2 509 aminosavból áll, és 22 α-hélixet tartalmaz. Az 1–252. aminosav közt az N-terminális, a 252–271. aminosav közt az összekötő, a 271–509. aminosav közt a C-terminális szakasz van. A C-terminális szakasz [4Fe–4S] csoportot tartalmaz, az N-terminális cinket. Az N-terminális doménhez köt a PRIM1.[3] Az N58 és az L372, valamint a K80 és a 20. és a 21. hélix közt lévő T418 közt hidrogénkötés van.[3]
Funkció
[szerkesztés]A DNS-polimeráz α–primáz komplex részeként a primáz a primerképzésben és a replikáció elindításában fontos.[2] Fontos a kromatinátszervezésben.[4] A PRIM1 az enzim katalitikus, a PRIM2 a szerkezeti és szabályzó egysége.[5]
Klinikai jelentőség
[szerkesztés]Rák
[szerkesztés]A DNS-primáz nagy alegységének mennyisége fontos proliferációs marker, melynek szintje a sejtciklus során változik.[6]
Sztentbeültetés
[szerkesztés]Bár több tanulmány szerint az alacsony véráramlás gyorsítja a sejtciklust az érfalakban, a sztentbeültetés Campolo et al. 2014-es tanulmánya szerint csökkenti. Ennek oka feltehetően a reendotelializációt gátló kis áramlási zavarok létrejötte, melyek elősegítik a vérrögképződést.[4] A gyulladás- és az apoptózismediátorok se a sztenttel függnek össze, hanem az áramlásváltozással. A CXCR4 és a CARD8 expressziója nő, a TNFAIP3-é csökken patológiás szakítófeszültség esetén.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Shiratori A, Okumura K, Nogami M, Taguchi H, Onozaki T, Inoue T, Ando T, Shibata T, Izumi M, Miyazawa H et al. (1996. február 1.). „Assignment of the 49-kDa (PRIM1) and 58-kDa (PRIM2A and PRIM2B) subunit genes of the human DNA primase to chromosome bands 1q44 and 6p11.1-p12”. Genomics 28 (2), 350–3. o. DOI:10.1006/geno.1995.1155. PMID 8530050.
- ↑ a b c Entrez Gene: PRIM2A primase, polypeptide 2A, 58kDa
- ↑ a b Baranovskiy AG, Zhang Y, Suwa Y, Babayeva ND, Gu J, Pavlov YI, Tahirov TH (2015. február 27.). „Crystal structure of the human primase”. J Biol Chem 290 (9), 5635–5746. o. DOI:10.1074/jbc.M114.624742. (Hozzáférés: 2024. március 19.)
- ↑ a b c Campolo J, Vozzi F, Penco S, Cozzi L, Caruso R, Domenici C, Ahluwalia A, Rial M, Marraccini P, Parodi O (2014. február 26.). „Vascular Injury Post Stent Implantation: Different Gene Expression Modulation in Human Umbilical Vein Endothelial Cells (HUVECs) Model”. PLoS One 9 (2), e90213. o. DOI:10.1371/journal.pone.0090213. (Hozzáférés: 2024. március 19.)
- ↑ P49643
- ↑ Locard-Paulet M, Palasca O, Jensen LJ. „Identifying the genes impacted by cell proliferation in proteomics and transcriptomics studies”. PLoS Comput Biol 18 (10), e1010604. o. DOI:10.1371/journal.pcbi.1010604. (Hozzáférés: 2024. március 19.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a PRIM2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Stadlbauer F, Brueckner A, Rehfuess C, etal (1994). „DNA replication in vitro by recombinant DNA-polymerase-alpha-primase.”. Eur. J. Biochem. 222 (3), 781–93. o. DOI:10.1111/j.1432-1033.1994.tb18925.x. PMID 8026492.
- Maruyama K, Sugano S (1994). „Oligo-capping: a simple method to replace the cap structure of eukaryotic mRNAs with oligoribonucleotides”. Gene 138 (1–2), 171–4. o. DOI:10.1016/0378-1119(94)90802-8. PMID 8125298.
- Suzuki Y, Yoshitomo-Nakagawa K, Maruyama K, etal (1997). „Construction and characterization of a full length-enriched and a 5'-end-enriched cDNA library”. Gene 200 (1–2), 149–56. o. DOI:10.1016/S0378-1119(97)00411-3. PMID 9373149.
- Coll JM, Hickey RJ, Cronkey EA, etal (1998). „Mapping specific protein-protein interactions within the core component of the breast cell DNA synthesome”. Oncol. Res. 9 (11–12), 629–39. o. PMID 9563011.
- Schneider A, Smith RW, Kautz AR, etal (1998). „Primase activity of human DNA polymerase alpha-primase. Divalent cations stabilize the enzyme activity of the p48 subunit”. J. Biol. Chem. 273 (34), 21608–15. o. DOI:10.1074/jbc.273.34.21608. PMID 9705292.
- Arezi B, Kirk BW, Copeland WC, Kuchta RD (1999). „Interactions of DNA with human DNA primase monitored with photoactivatable cross-linking agents: implications for the role of the p58 subunit”. Biochemistry 38 (39), 12899–907. o. DOI:10.1021/bi9908991. PMID 10504261.
- Smith RW, Nasheuer HP (2002). „Control of complex formation of DNA polymerase alpha-primase and cell-free DNA replication by the C-terminal amino acids of the largest subunit p180”. FEBS Lett. 527 (1–3), 143–6. o. DOI:10.1016/S0014-5793(02)03197-6. PMID 12220650.
- Strausberg RL, Feingold EA, Grouse LH, etal (2003). „Generation and initial analysis of more than 15,000 full-length human and mouse cDNA sequences”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 99 (26), 16899–903. o. DOI:10.1073/pnas.242603899. PMID 12477932. PMC 139241.
- Mungall AJ, Palmer SA, Sims SK et al. (2003). „The DNA sequence and analysis of human chromosome 6”. Nature 425 (6960), 805–11. o. DOI:10.1038/nature02055. PMID 14574404.
- Gerhard DS, Wagner L, Feingold EA, etal (2004). „The Status, Quality, and Expansion of the NIH Full-Length cDNA Project: The Mammalian Gene Collection (MGC)”. Genome Res. 14 (10B), 2121–7. o. DOI:10.1101/gr.2596504. PMID 15489334. PMC 528928.
- Rush J, Moritz A, Lee KA, etal (2005). „Immunoaffinity profiling of tyrosine phosphorylation in cancer cells”. Nat. Biotechnol. 23 (1), 94–101. o. DOI:10.1038/nbt1046. PMID 15592455.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |