Pálya (neuroanatómia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Idegpályák a nagyagy fehérállományában, MRI traktográfiával leképezve

A pálya (latinul: tractus) a neurológiában a központi idegrendszer magjait összekötő idegrostok (axonok) kötege.[1][2][3] A perifériás idegrendszerbeli megfelelője az ideg. A központi idegrendszer pályái három fő típusba sorolhatóak: társító rostok, összekötő rostok és projekciós rostok. A pályákra komisszuraként, átkereszteződésként és nyalábként is szerepelhetnek. A komisszura összeköti a két agyféltekének ugyanazon részét. Ilyen például a hátsó komisszura és a kérgestest. Az átkereszteződés a különböző szinteken (ferdén) áthaladó rostok által létrehozott kapcsolat, mint például az érző átkeresztezés. A nyalábra például szolgál a szubtalamuszi nyaláb és a fasciculus lenticularis.

Kategóriák[szerkesztés]

Az idegrostok a központi idegrendszerben három csoportba sorolhatóak az útjuk és kapcsolataik alapján.[4]

Társító pályák[szerkesztés]

A cingulum piros színnel kijelölve.

Az ugyanazon az agyféltekén belül agykérgi területeket összekötő pályákat társító pályáknak, vagy asszociációs pályáknak nevezzük.[4] A hosszú asszociációs rostok a nagyagyfélteke különböző lebenyeit kötik össze, míg a rövid társító rostok egy lebenyen belül a különböző agytekervényeket kötik össze. A társító pályák feladatai között szerepel az észlelési és emlékezési központok összekötése az agyban.[5]

A cingulum egy fontos asszociációs pálya. A cingulum alkotja a cinguláris kéreg fehérállományú belsejét és az entorinális kéreggel köti össze.

Összekötő pályák[szerkesztés]

Az összekötő pályák összekapcsolják a két félteke megfelelő agykérgi területeit.[4] Az egyik agyi féltekéből a másikba komisszurákon keresztül jutnak át. Az összekötő pályák nagy többsége a kérgestesten halad át. Néhány pálya a sokkal kisebb elülső és hátsó komisszurákon haladnak át. Az összekötő pályák lehetővé teszik, hogy az agy bal és jobb oldala egymással együttműködjön.

Projekciós pályák[szerkesztés]

A projekciós pályák az agykérget a csíkolt testtel, a köztiaggyal, az agytörzzsel és a gerincvelővel kötik össze.[4] A piramispálya például motoros jeleket hordoz a nagyagyból a gerincvelőhöz. Más projekciós pályák továbbítják a jeleket fel az agykéregbe. Az agytörzs felett az ilyen pályák széles, sűrű lapot alkotnak, amelyet a talamusz és a törzsdúcok közötti belső kapszulának neveznek, majd spirálisan szétváló tömbökben halad ki a kéreg meghatározott területeire.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moore, Keith L: Clinically oriented anatomy. Dalley, Arthur F–Agur, A. M. R. 5th ed. 2006. ISBN 0781736390 Hozzáférés: 2019. február 16.  
  2. Blumenfeld, Hal: Neuroanatomy through clinical cases. 2nd ed. 2010. ISBN 9780878930586 Hozzáférés: 2019. február 16.  
  3. nerve tract. TheFreeDictionary.com. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  4. a b c d Gray's anatomy : the anatomical basis of clinical practice. Gray, Henry, 1825-1861–Standring, Susan–Ellis, Harold, 1926-. Thirty-ninth edition. ISBN 0443071683 Hozzáférés: 2019. február 16.  
  5. Saladin, Kenneth S: Anatomy & physiology : the unity of form and function. 6th ed. 2012. ISBN 9780073378251 Hozzáférés: 2019. február 16.