Páduai Szent Antal-templom (Ecser)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Páduai Szent Antal-templom
Ecseri 151.jpg
Egyházmegye Váci egyházmegye Gödöllői esperesség
Névadója Páduai Szent Antal
Védőszent Páduai Szent Antal
Építési adatok
Rekonstrukciók évei 1911, 1956, 1969, 1986
Stílus részben barokk
Építtetője Grassalkovich Antal (koronaőr)
Felszentelés 1740
Alapadatok
Torony egy
Magasságakb. 37 m
Építőanyag hagyományos
Elérhetőség
Település Ecser
Hely 2233 Ecser
Grassalkovich tér 1.
Elhelyezkedése
Páduai Szent Antal-templom (Magyarország)
Páduai Szent Antal-templom
Páduai Szent Antal-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-templom témájú médiaállományokat.

A Páduai Szent Antal-templom Ecser római katolikus plébániatemploma. A magyar műemlékek listáján a 7011-es szám alatt van nyilvántartva.

Története[szerkesztés]

A falu 14. századi templomát 1543-ban a törökök elpusztították. A katolikus gyülekezet főként szlovákok betelepítése révén 1735-re újraszerveződött. A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal (koronaőr) 1740-re, az egykori kápolna helyén építtette fel. 1853-ban orgonát is kapott. Az 1880-as 90-es évekre a templom annyira leromlott, hogy misézni sem lehetett benne. 1911-es renoválása során az épület sokat veszített barokk stílusából. A harangtorony egy méterrel alacsonyabb lett, mivel hosszában megrepedt, 1956-ban a templomot kívül és belül kifestették, A tornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. Ebbe helyezték a renoválás adományozónak, a plébánosnak és az egyházközség vezetőségének névsorát. Az 1960-as évek téeszesítés miatt elszegényedett lakosság magas összeget áldozott templom rendbehozatalára. Az 1963-as külső renoválás mellett bearanyozták a főoltárt, az oltárképkeretet, a szószéket, a keresztelőkutat és a mellékoltárt is. 1986-ban új sekrestye épült hozzá.

Az 1740-ben emelt plébániaépületet 1977-ben lebontották, a jelenlegit 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök.

Leírása[szerkesztés]

A templom parkja

A parkban álló templom előtt kereszt áll. A harangtorony az épület homlokzatának közepén emelkedik, két üres szoborfülke kozott. Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja. A szószék és a keresztelőkút copf stílusúak, Szintén 18. századi a fából készült Szűz Mária- és Ecce homo-szobor. A padok 1984-ben készültek el.

A toronyban három harang lakik: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György-harang, az 1889-ben Vulser Ferenc által, Budapesten öntött kb. 40 kg-os Szűz Mária-harang és az 1934-ben öntött nagyharang, amelynek felirata: „Páduai Szent Antal tiszteletére – Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten – Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk!” Az ecseriek a templom harangjait gyakran meghúzták jégeső elhárítására, illetve tűzjelzésre.

Egy 1940-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített jelentésben (az 1945 tavaszán a Gyömrő környéki gyilkosságok során brutálisan megölt) Mikla Pál plébános írja: „az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolja”.