Ozorai József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ozorai József
Ozorai József sírja 02.JPG
Született 1855. október 3.
Érsekújvár
Elhunyt 1930. október 4. (75 évesen)
Érsekújvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, újságíró, jogi doktor, ügyvéd, politikus

Ozorai József (Érsekújvár, 1855. október 3.[1] – Érsekújvár, 1930. október 4.) író, költő, újságíró, jogi doktor és ügyvéd, az érsekújvári kisgazda és kisiparos párt elnöke.

Élete[szerkesztés]

Ozoróvszky János (nevét 1830-1840-ben Ozorákra egyszerűsítették) és Prihoda Mária földművelő szülők fia. A gimnázium alsó négy osztályát Érsekújvárott, a felsőket Esztergomban végezte 1875-ben, ahol a 8. osztály önképzőkörének elnöke volt. Ugyanazon évben a budapesti egyetemen bölcselethallgatónak iratkozott be és egyéves önkéntes katonai szolgálatot is tett, ahol az egyik lába a fagyokban megsérült és megbénult. Félévi szolgálat után súlyos betegen tért vissza a szülői házhoz. Ezután Nedeczky Flóris ügyvédi irodájába került.

Lábbaja miatt a tanári pályáról lemondott, Budapestre ment és joghallgatónak iratkozott be az egyetemre. Tanulmányait 1884-ben elvégezte. Ekkor meghívást kapott Simor János hercegprímástól, hogy hozza rendbe világi levéltárát, amelynek rendezésével négy évig volt elfoglalva. 1887-ben jogtudományi szigorlatot és ügyvédi vizsgát tett. 1889-ben ügyvédi irodát nyitott Érsekujvárott és megindította az Érsekujvári Lapokat, amelyet közel két évig 1890 végeig szerkesztett. Városi és megyebizottsági tag volt. Fábián János plébánossal közösen történelmi kutatásokat is végzett.

Az Érsekujvár és Környéke főmunkatársa, ezen kívül szerkesztette az Érsekujvári Lapokat is. Ozoróvszky, illetve Ozorák családi nevét 1882-ben változtatta Ozoraira. Földi maradványai az érsekújvári Szent József-temetőben nyugszanak.

Művei[szerkesztés]

  • Az ármentesítő társulatokról általában és a csallóközi ármentesítő társulatról, Pozsonyvidéki Lapok.
  • Vág-balparti ármentesítésről, Egyetértés ill. Pesti Napló.
  • 1887 Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Jogtörténelmi tanulmány. Esztergom. (ism. Katholikus Szemle, Jogtudományi Közlöny 1887, Századok 1888)
  • 1887 Az esztergomi érsek praediális nemesei. Magyar Sion.
  • 1929 Kuruc hősök.
  • 2004 Kuruc ősök. Csenke/ Čenkovce.

Elbeszélései, tárcái, cikkei, francia fordításai és költeményei az esztergomi, komáromi, érsekújvári, nyitrai és pozsonyi helyi lapokban jelentek meg.

Emléke[szerkesztés]

  • Érsekújvár városa 1938-ban utcát nevezett el róla.

Irodalom[szerkesztés]

  1. Szinnyei szerint okt. 2-án.

Külső hivatkozások[szerkesztés]