Ugrás a tartalomhoz

Osztott pöfeteg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztott pöfeteg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Sclerodermataceae
Nemzetség: Pisolithus
Tudományos név
Pisolithus arhizus
(Scop. : Pers.) Rauschert
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Osztott pöfeteg témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztott pöfeteg témájú médiaállományokat és Osztott pöfeteg témájú kategóriát.

Az osztott pöfeteg (Pisolithus arhizus) az áltriflafélék családjába tartozó, az északi féltekén elterjedt, lombos- és fenyőerdőkben élő, ehető gombafaj.

Az osztott pöfeteg termőteste 5-16 cm magas és 4-10 cm széles. Alakja fiatalon kerek vagy búgócsiga-szerű, éretten szélesen bunkós vagy szabálytalan gumó, esetenként zsák formájú. Alján 1-8 cm-es vastag, rostos, sárgásbarna, tönkszerű képlet található, alul micéliumzsinórokkal.

Külső burka vékony (kb. 1 mm), bőrszerű, felülete matt, csupasz, éretten szabálytalanul felszakadozik. Színe fiatalon nagyon halvány barnás, tompasárgás vagy akár fehéres; később sárgásbarnává, piszkosbarnává sötétedik.

Belsejében fiatalon sárgás-fehéres (később fahéjbarna), borsó nagyságú spóratartalmú kamrák találhatóak, amelyek kékesfekete gélbe ágyazódnak. A spórák érésével a kamrák – a termőtest csúcsi részéből kiindulva – megbarnulnak és szétporlanak.

Szaga és íze kellemes, erősen fűszeres.

Spórapora sötét rozsdabarna. Spórája kerek, sűrűn tüskés, mérete 7-9 µm, csirapórusa nincs.

A mérgező rőt áltriflával lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Európában inkább délen gyakori. Magyarországon ritka.

Homokos, kavicsos talajú fenyőerdőben (különösen kéttűs fenyők alatt), vegyes és lomberdőkben él, de előfordul homokbányákban, meddőhányókon is. Júliustól szeptemberig terem.

Fiatalon ehető.