Ostorosi-víztározó
| Ostorosi-víztározó | |
 | |
| Az Ostorosi-víztározó képe északnyugati irányból fotózva. A tó mögött Ostoros húzódik. | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Heves vármegye |
| Típus | mesterséges |
| Elsődleges források | Ostoros-patak[1] |
| Elsődleges lefolyások | Ostoros-patak |
| Felszíni terület | 30 ha = 0,3 km2 |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Szigetek | 0 |
| Települések | Ostoros |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ostorosi-víztározó egy mesterséges tó a Heves vármegyei Ostoroson, a Bükk déli lábánál. A víztározó a horgászok körében közkedvelt.
Földrajz[szerkesztés]
A 30 hektáron elterülő tavat az Ostoros-patak felduzzasztott vize táplálja és egyúttal ugyanezen patak szállítja el. A tó mellett kelet felől két kiemelkedés dombja húzódik, melyek közül a tó északi részénél fekszik az Aranybika-tető 250 méter magas tömbje, míg tőle délebbre, a tó keleti partján található a Közép-hegy 250 méteres magasságú dombja. A tótól délkeletre fekszik a 260 méter magas Pünkösd-hegy. A tótól keletre erdőség borítja a domboldalakat.
Története[szerkesztés]
A nyolcvanas években alakították ki a tavat, az Ostoros-patakon létesített gát segítségével. A rendszerváltás idején a tó az Egyetértés Szövetkezet és az ostorosi önkormányzat tulajdonában volt. 2002-ben árverésen kelt el a szövetkezet tulajdonrésze. A vételár 75 millió forint volt. A korábban fürdésre is használt tavat ettől kezdve már csak a horgászok vehették igénybe, mert az új tulajdonos nem járult hozzá a szabadtéri fürdőzéshez.
Élővilága[szerkesztés]
A tóban több telepített halfaj is megtalálható, mint például az európai harcsa (Silurus glanis), keszeg, kárász, busa, ponty, amur (Ctenopharyngodon idella), csuka (Esox lucius), süllő (Sander lucioperca) és a törpeharcsa (Ameiurus nebulosus).
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyönyörű tó bújik meg az ostorosi szőlőhegyek ölelésében. sokszinuvidek.24.hu. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
