Orbita rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Orbita (oroszul: Орбита) rendszer szovjet, később orosz műholdas távközlési rendszer, mely távközlési műholdakból és földi állomások hálózatából áll. Feladata a szovjet központi televízió adásának továbbítása volt a fővárostól távoli területeire, de távbeszélő-csatornákkal is rendelkezett. 1965-ben indult el a kísérleti üzeme, majd az egész rendszert 1967-ben helyezték üzembe. A földi állomások közötti adatátvitelt Molnyija típusú műholdak biztosították. 1967-ben több mint 20, 1970-re már több mint 40 földi állomással működött. A műholdak vezérlését egy központi földi állomásról biztosították.

Története és működése[szerkesztés]

Az Orbita rendszerrel szerzett tapasztalatok alapján építették ki az 1960-as évek végétől a szocialista országok közös űrtávközlési rendszerét, az Interszputnyikot.

A földi állomások[szerkesztés]

A földi állomások típustervek alapján készült, henger formájú vasbeton épületek, melyekre 12–15 m átmérőjű, 54 dB nyereségű parabolaantennát szereltek. Az antenna a vízszintes síkban 270°-os tartományban tudott elfordulni, míg a függőleges síkban 0–90° között. Az állomások antennájának folyamatosan követnie kellett az erősen elnyújtott elliptikus pályán (Molnyija-pálya) mozgó műholdakat. Az épületben helyezték el az antennamozgató mechanizmust, az adó- és vevőberendezéseket, valamint a rendszer légkondicionáló berendezéseit. Az antenna alumíniumötvözetből készült, teljes tömege a mozgató mechanizmussal együtt kb. 50 t.

Az 1977-ben felépített taliándörögdi űrtávközlési állomáson is Orbita rendszerű földi állomást létesítettek.

Később megjelentek a három konténerből álló, könnyen telepíthető Marsz típusú földi állomások is. Ezeket 7 m átmérőjű antennával szerelték fel. 1973-ban egy Marsz állomást telepítettek Delhibe és ennek segítségével közvetítették Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár indiai látogatásának eseményeit.

Földi állomások elhelyezkedése[szerkesztés]

A rendszer földi állomásai az 1970-es években (zárójelben a települések mai nevei):

  • Murmanszk
  • Gremiha
  • Arhangelszk
  • Moszkva
  • Sziktivar
  • Gurlev
  • Jebit-Dag
  • Ashabad (Asgabad)
  • Frunze (Biskek)
  • Alma Ata (Almati)
  • Dzsezkazgan (Zsezkazgan)
  • Uraj
  • Szurgut
  • Vorkuta
  • Norilszk
  • Novoszibirszk
  • Kemerovo
  • Abakan
  • Kizil
  • Krasznojarszk
  • Bratszk
  • Irkutszk
  • Ulan Ude
  • Csita
  • Bodajbo
  • Jakutszk
  • Zeja
  • Blagovescsenszk
  • Komszomolszka na Amure
  • Habarovszk
  • Vlagyivosztok
  • Juizsno-Szahalinszk
  • Alekszandrov-Szahalinszkij
  • Oha
  • Nyikolajevszk na Amure
  • Ohotszk
  • Uszty Nyera
  • Mgadan
  • Petropavlovszk
  • Bilibino
  • Anadir

Műholdak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1984. 527–530. o. ISBN 963 326 544 4