Oignies-i Szent Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Oignies-i Szent Mária
Leprosorium.jpg
szűz
Születése
1177 körül
Nivelles,
Liège-i Püspökség, a mai BelgiumBelgium területén
Halála
1213. június 23. (kb. 36 évesen)
Oignies,
Namuri Őrgrófság, a mai BelgiumBelgium területén
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Kegyhely Saint Nicholas templom, Nivelles
Ünnepnapja június 23.
Jelképei Szűz Máriától kapott, az eső ellen oltalmazó köpeny
Védőszentje lázas betegek, dolgozó nők

Oignies-i Szent Mária, más nevén: Willenbroecki Szent Mária, (franciául: Marie d'Oignies) (Nivelles, 1177 körül – Oignies, 1213. június 23.) szentként tisztelt római katolikus szűz, a beginák nőmozgalom tagja.

Élete[szerkesztés]

Nivelles-ben született egy nagyon gazdag brabanti családban. Már kora ifjúságától elutasította a pazarlást, valamint a túlságosan előkelő öltözködést. Bár korán megszületik benne a vágy, hogy apáca legyen, de családi nyomásra tizennégy éves korában férjhez kellett mennie Jean de Nivelle gazdag ifjúhoz. Férje teljesen társa lett lemondásának, és önmegtartóztató életének, s úgy döntöttek, hogy szűzi házasságban élnek. Családjaik rémületére gazdag házukból hajléktalan menhelyet alakítottak ki, s vagyonukat hihetetlen gyorsan költötték el a szegények javára. Ezt a nivellesi polgárok megbotránkozva vették tudomásul, s őrültnek tekintették őket. Közös elképzelésük, hogy Jézusért lemondanak mindenről arra késztette őket, hogy Nivelles városának peremén, Willenbroeck lepratelepére költöztek, ahol a betegeket ápolták.

Életrajzírója Jacques de Vitry későbbi bíboros szerint Mária a Megfeszített szemléléséből nyerte az erőt hősies áldozatához. Jézus keresztáldozatát minden alkalommal teljes mértékben átélte, azzal azonosult. A feljegyzések szerint keményen ostorozta magát, csak egyszer evett napjában, és húst sohasem fogyasztott, bort sohasem ivott, gyakran a hét felén át sem vett táplálékot magához, vagy egész hónapon át megelégedett csupán vízzel és kenyérrel.

Willenbroeckba egyre több segítségkérő, de kíváncsiskodó is jött, így 1208-ban Mária férje engedélyével a félreeső Oigniesbe költözött, ahol néhány jámbor nővel együtt az ágostonos kanonokok mellett, egy beginaházban élt 1213. június 23-án bekövetkezett haláláig. Halála előtt már nagyon rossz testi állapotba került, s csak ritmikus prózában vagy versekben beszélt. Hivatalosan soha nem avatták szentté, de tisztelete Oigniesben, már halálakor elkezdődött, s később azt az egyház jóváhagyta. Maradványait 1609-ben V. Pál pápa rendelkezésére kiemelték, és most egy ezüst ereklyetartóban őrzik Oignies templomának oltárán.

Források[szerkesztés]

  • Magnificat.ca (Online elérés: 2015. június 8.)
  • Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
  • Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
  • Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marie of Oignies című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.