Nyiredy Géza (tüdőgyógyász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyiredy Géza
Született

Kolozsvár
Elhunyt1990. július 25. (65 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos, tüdőgyógyász
SírhelyeFarkasréti temető (11/5-1-63/64)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Nyiredy Géza (Budapest, 1924. augusztus 29.Budapest, 1990. július 25.) orvos, tüdőgyógyász.

Pályafutása[szerkesztés]

Nyiredy Géza 1948-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1949-ben az Országos Közegészségügyi Intézet oktató orvosaként dolgozott. 1949-től a tüdőklinikán gyakornokként, 1951-ben szakorvosként, 1951-től adjunktusként tevékenykedett. 1952–1956 között a tüdőszakorvosi képzés klinikai referense volt. 1956–1961 között az egyik klinikai osztály vezetője, a bronchológiai és légzésfunkciós vizsgálatok főorvosa volt. 1961-től a János Kórház IV. tüdőbelosztályának a főorvosa volt.

Mintegy 60 tudományos cikk, tanulmány szerzője. Elsősorban a tüdőgümőkor bakteriológiájával, és a rákos megbetegedésekkel foglalkozott.

A nagyajtai Nyiredy család sírja a budapesti Farkasréti temetőben

Fontosabb tanulmányai[szerkesztés]

  • A bronchiektázia betegség és klinikai jelentősége (Budapest, 1963.)
  • A hörgők betegségei (Kováts Ferencccel, Medicina Könyvkiadó, Budapest 1966.)
  • Klinikai megfigyelések bronchiektázia betegségben (Budapest, 1967.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]