Ugrás a tartalomhoz

Nyirád Racing Center

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyirád Racing Center
Nyirad Racing Center pálya
Nyirad Racing Center pálya
Adatok
Hely Magyarország, Nyirád
VersenyekEuro RX of Hungary 2022
Elhelyezkedése
Nyirád Racing Center (Magyarország)
Nyirád Racing Center
Nyirád Racing Center
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 12″, k. h. 17° 25′ 18″46.969888°N 17.421639°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 12″, k. h. 17° 25′ 18″46.969888°N 17.421639°E
A versenypálya weboldala

A Nyirád Racing Center Nyirádon, a Balatontól mindössze 25 km-re elhelyezkedő autóverseny-pálya. Közép-Európa egyik legtradicionálisabb pályája az országos bajnoki futamoktól kezdve az amatőr viadalokon át egészen akkora eseményeknek ad otthont, mint FIA ralikrossz-Eb és autokrossz-Eb.

Története

[szerkesztés]

A nyirádi versenypálya már az első magyar rallikrossz bajnoki sorozatban is fontos megálló volt, hiszen az ország első pályái közé tartozik. Ezen a pályán került Magyarországon először megrendezésre Európa-bajnoki futam 2006-ban.

Nyirád versenypályája a köznyelvben olykor “Vörös Katlanként” szerepel, mely elnevezést a pálya zömét borító vörösbauxitról kapta. A Nyirád Racing Centert technikás kanyarjai mellett ezen sajátossága is különlegessé teszi.

A pálya jellemzői

[szerkesztés]
A Vörös Katlan

Rallikrossz

[szerkesztés]

A rallikrossz-versenypálya szélessége jellemzően 12–16 méter közötti, a rajtnál 15 méter. Egy kör 1220 méter, joker körrel a pályahossz 1290 méterre nő. A verseny a pályán az óramutató járásával ellentétes irányban halad. A pilóták az egyes körök alatt 48%-ban murván, 52%-ban aszfalton küzdenek egymással.

Autokrossz

[szerkesztés]

Az autokrosszpálya nyomvonala némileg eltér a rallikrosszpályáétól. A pályahossz ez esetben 1040 méter. A pálya néhol 23 méter széles, valahol azonban csak 12, a rajtnál 15 méter.

Versenyek

[szerkesztés]

Rallikrossz futamok

[szerkesztés]
Euro RX of Hungary 2022 Nyirád

A nyirádi rallycross-pályán először 2006-ban rendeztek FIA Rallycross Európa-bajnoki futamot, amit aztán 1 év kihagyással további 6 kontinens bajnoki verseny követett. 2006 és 2010 között minden évben otthont adott a „Vörös Katlan” az Európa-bajnoki vetélkedésnek, melyen szép magyar sikerek is születtek.

A rallycross sok más autósport kategóriához hasonlóan Angliából indult világhódító útjára. A cél egy a nézők számára mindenhonnan látható verseny létrehozása volt, ami televíziós közvetítésre is alkalmas. Az első próbálkozások 1967-ben történtek, az FIA pedig majd egy évtizedet követően, 1976-ban fogadta be versenysorozatai közé amolyan kupa jelleggel. A nemzeti bajnokságok ekkor kezdődtek Európában, az első Európa-bajnoki sorozat pedig nem sokkal később, 1979-ben lett kiírva. Magyarországon 1984-ben rendezték az első meghívásos versenyt, 1986-ban pedig az első bajnokságot. Az első Európa-bajnoki futamra azonban innentől számítva két évtizedet kellett várnia a sportág hazai rajongóinak.

Az FIA Rallycross Európa bajnokság tehát 2006-ban debütált Magyarországon a nyirádi pályán három kategóriában.

A királykategóriának számító Divízió 1-ben a svéd Sverre Isachsen diadalmaskodott egy Ford Focus-szal, a magyar közönség azonban két másik magyarra fókuszált: az első magyar bajnokra és egyben Eb-pontszerzőre, azaz Maruzsi Lászlóra valamint Harsányi Zoltánra. Előbbi a 14. helyen végzett, utóbbi pedig a 15. pozícióban. A Divízió 1/A-ban lengyel siker született Krzysztof Groblewski révén, de volt magyar pontszerző is Fekete Istvánnak köszönhetően. A Divízió 2-ben ekkor alapozta meg népszerűségét a magyar publikum körében Roman Castoral, miután a cseh nyerte a kategóriát. Az igazi szenzációt ifjabb Bánkuti Gábor szolgáltatta a negyedik helyével, míg Csernyik István ugyan csak a 12. pozíciót csípte el Nyirádon, a bajnokság pontversenyében azonban az előkelő 8. helyen végzett.

2007-ben egy másik svédet koronáztak meg a Divízió 1-ben; Michael Jernberg utasította maga mögé a vetélytársakat, míg Harsányi Zoltán a 13. helyen zárta a futamot. A Divízió 1/A-ban a francia Olivier Bossard győzött természetesen francia autóval, egy Citroennel. Gorácz Béla is megszerezte első Európa-bajnoki pontját, ami 16. pozíciót ért. A Divízió 2-ben Castoralt ezúttal sem lehetett letaszítani a dobogó tetejéről, Bánkuti Gábor azonban pont nélkül maradt.

2008-ban a Divízió 1-ben tovább folytatódott a svéd dominancia, Kenneth Hansen végzett elsőként, Harsányi kilencedik lett, Kotán pedig 14. helyen zárta a versenyt. A Divízió 1/A-ban a finn Jussi Pinomäki szerzett rajongókat, és persze az elsőségért járó 20 pontot, Bánkuti Gábornak sikerült pontokat gyűjteni, azonban addigi legjobbjától jócskán elmaradva csak 13. lett, míg Gorácz Béla a 15. pozícióban fejezte be a versenyt. A Divízió 2-ben folytatódott Castoral sikerszériája, a cseh zsinórban harmadszor nyert Nyirádon, a magyarok közül pedig Répási Róbert 11., míg Kékesi Attila 12. lett.

2009-ben sem szakadt meg a svédek győzelmi sorozata a Divízió 1-ben, 2009 után ismét Michael Jernberg állhatott a dobogó tetejére, Kiss László pedig a 14. helynek örülhetett. A Divízió 1/A-ban a két évvel korábbi győztes ismételt, ebben a kategóriában Olivier Bossard jegyezte újabb győzelmét Nyirádon, a Divízió 2-ben pedig a belga Jos Sterkens előzött meg mindenkit, véget vetve Castoral remek sorozatának, aki nem fért be az első háromba sem.

2010-ben is maradt a svéd hegemónia a Divízió 1-ben, mert az első nyirádi győztes, Sverre Isachsen ismételt, míg Harsányi Zoltán ezúttal 14. helyen végzett. A Divízió 1/A-ban a cseh Jaroslav Kalny iratkozott fel új emberként a nyirádi győztesek listájára, Bánkutinak pedig be kellett érnie a 15. pozícióval. A Divízió 2-ben Castoral ezúttal is lemaradt a dobogóról, a norvég Lars Oivind Enerberg nyerte a kategóriát.             

2011-ben Nyirádon nem rendeztek Európa-bajnoki futamot, 2012-ben azonban diadalmas volt a visszatérés, mert az „Év versenye” címet kapta a „Vörös Katlanban” rendezett futam. Erre a szezonra megváltozott a kategóriák elnevezése, a királykategóriát immáron SuperCars-nak hívták, ahol a feltörekvő új sztár, Timur Timerzyanov nem talált legyőzőre a Citroen DS3-mal. Négy magyar is indult a leggyorsabb autók küzdelmében, ahol Vass Zoltán a szenzációs 9. helyet csípte el, Harsányi Zoltán a 13., Vnoucsek László a 15., Mózer Attila pedig a 16. pozícióban végzett. A Super 1600-as kategóriában a norvég Andreas Bakkerud diadalmaskodott a Renault Twingóval, Lajos Gyula pedig a 12. lett a Volswagen Polo-val. A legkisebb kategóriában, a Touring Cars-ban az ír Derek Tohill győzedelmeskedett a Ford Fiestával, Anton Marklund és Roman Castoral állhattak még dobogóra.

2013-ban visszatértek a svédek a királykategória élére, és újra egy Citroen DS3-at vezető pilóta aratott sikert a SuperCars kategóriában. Ezúttal Timmy Hansen örülhetett az elsőségnek. A legjobb magyarnak a 10. helyezett Harsányi Zoltán bizonyult, Mózer Attila 11. lett, Vass Zoltán pedig a 14. pozícióban zárt. A Super-1600-ban a lett Preinis Nitiss győzött, a négy magyar indulóból Lajos Gyula végzett a legelőkelőbb pozícióban, aki 10. lett. Bánkuti Gábornak a 11., Gorácz Bélának a 14., Újházi Bélának pedig 16. hely jutott. A  Touring Cars kategóriában Derek Tohill ismételt a Fiesta volánjánál, Fodor György pedig a remek 8. pozíciót szerezte meg a Peugeot 206-tal.

Ezt követően 8 év szünet következett, ám 2022-ben ismét ellátogatott a megújult Európa-bajnoki sorozat Nyirádra, és a „Vörös Katlan” 2023-ban is része lesz az FIA Rallycross Európa-bajnokságnak.

Rallycross Eb-futam 2022

[szerkesztés]

2013 után tért vissza a „Vörös Katlanba” a rallycross Eb mezőnye a bajnokság nyitófordulója keretében. A két kategória közül az Euro RX1-ben húsz, az Euro RX3-ban pedig 11 pilóta küzdött egymással. Az összesen 31 induló több mint egynegyede magyar volt.

Az Euro RX1-ben a legnagyobb sztárnak számító Anton Marklund számításait senki nem volt képes keresztülhúzni. Kvalifikációs futamok, elődöntő vagy éppen döntő – mind egyre ment, a kétszeres Európa-bajnok az összes futamát megnyerte. A fináléban Enzo Ide is pusztán egyetlen körön át reménykedhetett, a Joker-kör teljesítését követően azonban újfent csak a második helyre sorolt be, mögötte Ulrik Linnemann végzett harmadikként.

A királykategóriába nevező öt magyar pilóta közül hárman jutottak el az elődöntőig, a döntőben azonban egyiküknek sem szurkolhatott a lelkes nézősereg. Összesítésben Kárai Tamás szerezte meg a legelőkelőbb pozíciót, összesítésben a nyolcadik helyen végzett az Audi S1-gyel. Egy futamtól eltekintve az összesben, így az elődöntőben is a legkedvezőtlenebb rajtpozícióból startolt, ahol korai Joker-körrel próbálkozott, de ez sem hozott sikert. A végén még egy kavics is eltalálta a fékcsövet, így reménytelenül üldözte a második helyért Fucikot.

Kárai mögött Mózer Márk volt a másik legeredményesebb magyar az összetettben megszerzett 12. helyezésével. Káraival azonos elődöntőbe került, és a reményteli második pozícióban haladt, azonban a negyedik körben elkövetett egy vezetői hibát, ami szó szerint kerékbe törte a szép zárás lehetőségét a Peugeot 208 versenygéppel.

Kiss László sem tudta befejezni az elődöntőt, az már kevés vigaszt jelentett számára, hogy nem önhibájából. Príma rajtot követően kétszer is ütközött, majd amikor meg akarta előzni a defekttel küzdő Patrick O’Donovant, az ír nemes egyszerűséggel nekiment, és kiütötte a Peugeot 208 jobb hátsó kerekét.

Mózer Attila vesztét Gagacki okozta a harmadik előfutamban, miután a lengyel megtámasztotta autója hátulját a magyar pilóta Ford Fiestáján. Mózernek így nem maradt esélye az elődöntőre.

Koncseg Zoltán egy banális hiba miatt maradt le az előfutamokat követő újításról, az ún. progression race-ről. Miután késve ért a rajtelőkészítőbe, piros lámpát kapott a versenyre. Előtte a harmadik előfutamban túl szűkre vett egy kanyart, ráadásul leesett az Audi A1 turbócsöve is.

Az Euro RX3-ban, azaz a kétkerékhajtású autók mezőnyében az elmúlt szezon második helyezettje, Kobe Pauwels a döntő elején még koccant is az Audival, ám az utolsó körben óriásit autózva előzte meg a Skodával a Joker-köréről már csak másodiknak visszatérő cseh Jan Cernyt, míg a harmadik a portugál Joao Ribeiro lett az Audi A1-gyel.

A kategória három magyar pilótája közül a legnagyobb Európa-bajnoki rutinnal bíró Szíjj Zsolt jutott a legelőrébb; összesítésben a hatodik helyen végzett. Az első elődöntőben Szíjj megtartva rajtpozícióját az előkelő harmadik helyet csípte el, de váltig állította, ha szombaton nem zárják ki, vasárnap ott lett volna a döntőben. Ugyanebben az elődöntőben szerepelt a némi szerencsével előfutamot nyerő Répási Róbert is, de a vetélytársakénál fejletlenebb technikával nem volt sansza a fináléra. Ferjáncz András beállítási gondokkal küzdött, és éppen kezdett összeállni az autó, amikor a progression futamban hibázott, és kiesett a futóműve.

Autokrossz futamok

[szerkesztés]

Az autocross országos bajnokság először 2005-ben látogatott el a nyirádi pályára, egy évvel később pedig már Európa-bajnoki futamnak adott otthont a „Vörös Katlan.” Nyirád 2006 és 2018 között zsinórban 13 alkalommal szerepelt az Eb-naptárban, az országos bajnokságnak pedig kisebb-nagyobb kihagyásokkal az első futam óta emblematikus helyszíne. 2019 és 2021 között nem rendeztek országos bajnoki futamot a pályán, 2022-ben azonban visszatért Nyirádra az autocross. Ebben az esztendőben két fordulóban is versenyeztek a pilóták, egyik alkalommal hazai bajnoki és egyben zónaverseny is volt a futam.

Az első bajnoki futamot 2002-ben rendezték volna Nyirádon, az évad utolsónak szánt versenyét azonban törölték, csakúgy mint 2004-ben, így végül 2005-ben debütált az autocross a „Vörös Katlanban.” Az 1600 ccm alatti kategóriában, a Divízió 3/A-ban Ábrahám Károly győzött, a 4000 ccm alatti kategóriában, a Divízió 3-ban pedig Pap László végzett az élen. A Divízió 1-ben Madarász Zoltán, a Divízió 3N-ben Wéber Tamás, a junior mezőnyben pedig Siroki Máté diadalmaskodott. A következő években a magyar bajnokság keretei között külföldi pilóták is megmérették magukat, és 2022-re eljutott a szakág oda, hogy cseh illetve szlovák versenyzők lettek a magyar bajnokok.

Az Európa-bajnoki futamokon szép magyar sikerek is születtek az évek során. Ezek közül kiemelkedik Kárai Tamás 2007-es győzelme a Divízió 1-ben, 1 évvel később pedig második helyezése ugyanebben a kategóriában, de emlékezetes volt Szabó Krisztián elsősége is a Buggy 1600-as kategóriában 2013-ban. Ugyanebben az esztendőben Kárai a Touring AX kategóriában, azaz a karosszériás autók versenyében állhatott a dobogó legfelső fokára. Szintén dobogós helyezésnek örülhetett Klenáncz Szabolcs, aki 2012-ben végzett harmadikként a Junior Buggy mezőnyben, ugyanekkor Lajos Gyula pedig második lett a Touring Autocross kategóriában. Kárai 2014-ben is nyerte a karosszériás autók versenyét, Ábrahám Károly pedig a királykategóriában, azaz a Super Buggy-ban a szenzációs negyedik helyet csípte el. Ebben a kategóriában, melyet korábban Divízió 3-nak neveztek, Bernd Stubbe számított a nyirádi pálya abszolút menőjének, a német ugyanis összesen hét alkalommal nyerte a legerősebb gépek csatáját. Végezetül álljon itt az első és az utolsó nyirádi autocross Európa-bajnoki futam győzteseinek névsora:

2006    Divízió 1: Helmut Wild Den (holland),

Divízió 3: 1. Petr Bartos (cseh)

Divízió 3/A: 1. Petr Turek (cseh)

2018    Junior Buggy: 1. Javier Bracho (spanyol)

           Touring Autocross: 1. Vaclav Fejfar (cseh)

Buggy 1600: 1. René Mandel (német)

Super Buggy: 1. Bernd Stubbe (német)

Forrás

[szerkesztés]