Nyírfalva
| Nyírfalva (Bulgari) | |
 | |
| Nyírfalva (Bulgari) görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Szilágyszeg |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szilágyszeg |
| Irányítószám | 457296 |
| SIRUTA-kód | 142578 |
| Népesség | |
| Népesség | 180 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 30″, k. h. 23° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 30″, k. h. 23° 08′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyírfalva település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Zilahtól északra, a Szilágy-patak mellett, Szilágyszentkirály és Szilágyszeg között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nyírfalva (Nyirmon, Bulgaj) a szájhagyomány szerint a XVII. század elejéig egészen magyar község volt. Magyar lakosait azonban a környéken folyt harcok viharai elsöpörték. 1719-ben települt újra.
Nevét az oklevelek 1413-ban említették először Nyrmon néven.
1469 előtt Dobai család, Dobai István fiának Balázsnak birtoka volt. 1475 körül Nagy Bálint birtoka volt, kinek jobbágyai ekkor 6 forint adót fizettek.
1543-ban Dobai Lázár és Bőnyei Mátyás volt Nyirmon birtokosa.
1569-ben János Zsigmond Rátóti Gyulafi Lászlónak adott itt egy részbirtokot, mely birtokrész még Báthory György hűtlenségbe esésével szállt a kincstárra.
1583-ban fejedelmi ajándékként kaptak itt részbirtokot Ákosi Pap, másként Vid, István meg Ferenc János és András fiai.
Várad eleste és 1682 közötti időkben Nyirmon elpusztult, s csak 1719-ben települt újra.
1720-ban a népesség száma már újra 117 lélek volt, melyből 63 magyar, 54 oláh lakos volt. 1733-ban Nyirmon (Bulgarj) oláh családainak száma 14 volt.
1847-ben 338 lakosa volt, valamennyien görögkatolikusok. 1890-ben 335 lakosa volt.
1910-ben 2 magyar és 383 román lakosa volt.
Nyírfalva (Nyirmon) a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 96–100. o. Online elérés