Nirim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nirim
Héber neve: נִירִים
Arab neve: نيريم
Közigazgatás
Ország Izrael
Alapítás éve1946
Népesség
Teljes népesség357 fő (2015)
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 20′ 06″, k. h. 34° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 31° 20′ 06″, k. h. 34° 23′ 45″
[true Nirim weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nirim témájú médiaállományokat.

Nirim (héberül: נִירִים , irod. barázdált földek) kibuc Izrael északnyugati részén, a Negev-sivatagban. A Gázai övezet határának közelében található, Hán Júnisz kormányzóságtól körülbelül 7 km-re keletre. Az Eskol Regionális Tanács fennhatósága alá tartozik.[1] 2021-ben 407 lakosa volt.

Története[szerkesztés]

A kibucot 1946 október 6-án alapították a Negev-terv 11 pontjának részeként, amely zsidó jelenlét megteremtése céljából készült, annak érdekében, hogy a terület a leendő zsidó állam része legyen.[2] Nevét a Hasomer Hacair nevű ifjúsági mozgalom Nir brigádjáról kapta, amelynek néhány tagja részt vett a kibuc megalapításában. Eredetileg a "Dangour" nevű helyen hozták létre a települést, ahol jelenleg a Sufa kibuc található.[1] Az egyik alapító Dan Zur volt, aki később Izrael egyik vezető tájépítésze lett.[3]

Nirim 1946. október 1-én
Nirim kibuc. Légifelvétel a Palmach archívumából

Az 1948-as arab–izraeli háború kitörésekor, 1948. május 15-én, a Nirim kibuc volt az első zsidó település Izraelben, amelyet az egyiptomi hadsereg megtámadott.[2] A kibucnak 39 védője volt.[4] A csata során az egyiptomiak 25 méterre megközelítették a kibuc határát, nyolc védő halt meg, mielőtt az egyiptomiak visszavonultak.[2] A támadásban az összes ház megsemmisült.[4]

Az ősi Maon zsinagóga mozaikpadlójának részlete Nirimben

Nirim az Izraeli Védelmi Erők (IDF) előőrse maradt a háború alatt az egyiptomi hadsereg ellen .

1949. augusztus 12-én az IDF Nirimben állomásozó néhány katona csoportosan megerőszakolt egy 10-15 éves beduin lányt, azután megölték és egy sekély sírba temették el.[4]

A háború után az IDF-nek a stratégiai fekvése miatt szüksége lett volna a településre az akkori helyén, de a kibuc lakói oda szerettek volna költözni, ahol a csapadék mennyisége évi 200 milliméter, így a kibuc mintegy 12 kilométerrel északkeletre költözött, jelenlegi helyére, a Horvat Maon ókori zsinagóga közelébe. A Mapam párt 1952-es szakadása során Moshe Sneh híveit elküldték a kibucból. 1956-ig a Gázai övezetből érkező terrortámadások célpontja volt.[1]

2000 óta Nirimet a Gázai övezetből folyton Kasszám rakétákkal lőtték. Miután Izrael 2009 januárjában megindította az Öntött ólom hadműveletet, a Nirim tagjainak többségét, valamint a Gázai övezethez közel fekvő többi települést is evakuálták. Több tucat nirimi családnak kellett a hadművelet végéig a Jezréel-völgyben található Mishmar HaEmek kibucban maradnia.[2] 2014. augusztus 26-án, az Erős Szikla Hadművelet utolsó napján a biztonsági vezető, Ze'ev "Ze'evik" Etzion és Shachar Melamed, a helyettese egy rakétatámadásban meghalt. Mindketten éppen az áramellátást próbálták helyreállítani villanyszerelők és több más kibuctag segítségével, miután a kibucot árammal ellátó nagyfeszültségű tornyot aznap rakétatalálat érte. Ugyanabban a rakétatámadásban, amelyben Ze'eviket és Shachart megölték, Gadi Yarkoni elvesztette a lábát, akit azóta az Eshkol Regionális Tanács polgármesterévé választottak, és jelenleg második ciklusát tölti.

A Hamász támadása 2023 októberében[szerkesztés]

Nirim egyike volt azoknak az izraeli falvaknak, amelyeket a Hamász terroristái megtámadtak a 2023. októberi támadás alkalmával a Szimhát Tóra ünnepén.

A támadásban legalább nyolcan meghaltak, sokan megsebesültek.[5] A kibuc néhány (legalább 4) tagját túszul ejtették és Gázába hurcolták. Körülbelül hét órával azután, hogy a terroristák betörtek a kibucba, az izraeli hadsereg katonái megöltek kilenc, még ott tartózkodó Hamász fegyverest.[6]

A támadók jelentős károkat okoztak a kibucban.Közösségi finanszírozási kezdeményezés indult a kibuc helyreállításának támogatására, amelynek keretében néhány nap alatt több mint félmillió sékelt gyűjtöttek össze.[7]

Gazdaság[szerkesztés]

A Nirim biotermesztésű földimogyorót, édesburgonyát, fehérrépát, sárgarépát, búzát, árpát, avokádót és egyéb zöldségeket termel és exportál Európába . A gazdák a földeket egészen a Gázai övezet határáig művelik meg.[2] Miután Izrael 2005-ben kivonult Gázából, a védelmi minisztérium úgy döntött, hogy biztonsági sávot épít ki a Gázát körülvevő területen, amely Nirim mezőgazdasági területeit is érintette. A Nirimet arra kérték, hogy mondjon le a neki járó 1 millió sékeles kártérítésről, ami a minisztérium kompenzációs alapjából járt volna.[8]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c Mapa's concise gazetteer of Israel, Yuval El'azari (ed.) (héber nyelven), Tel-Aviv: Mapa Publishing, 372. o. (2005). ISBN 965-7184-34-7 
  2. a b c d e Aisenberg. „Feeling Gaza”, The Jerusalem Post, 2009. április 16.. [2011. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. április 24.) 
  3. Esther Zandberg. „Israel Prize Laureate for Architecture, Dan Zur, Dies at 86”, Haaretz, 2012. december 13. (Hozzáférés: 2023. november 19.) (angol nyelvű) 
  4. a b c Lavie. „'I saw fit to remove her from the world'”, Haaretz, 2003. október 29.. [2023. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. április 24.) 
  5. Darwish: Children found 'butchered' in Israeli kibbutz, IDF says, as defense of Hamas' attacks near border begins to emerge (angol nyelven). CNN, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 21.)
  6. Fabian: 9 Hamas soldiers killed in the southern town of Nirim, near Gaza (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 21.)
  7. לחצו כאן כדי לתמוך בקמפיין עזרה לתושבי קיבוץ נירים ששרדו את התופת ממתקפת החמאס (héber nyelven). my.israelgives.org. (Hozzáférés: 2023. október 21.)
  8. Barshkovsky. „Kibbutz: No deal reached for using our land”, Ynetnews, 2005. szeptember 11. (Hozzáférés: 2009. április 24.) 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nirim című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.