Neopelma sulphureiventer
Megjelenés
Ellenőrzött
| Neopelma sulphureiventer | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Neopelma sulphureiventer (Hellmayr, 1903) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Neopelma sulphureiventer témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Neopelma sulphureiventer témájú kategóriát.
| ||||||||||||||||||||
A Neopelma sulphureiventer a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl Eduard Hellmayr osztrák ornitológus írta le 1903-ban, a Scotothorus nembe Scotothorus sulphureiventer néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika nyugati részén, Bolívia, Brazília és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 14 centiméter.[5]
Életmódja
[szerkesztés]Főleg rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt gyümölcsöket is.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- 1 2 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 1.)