Nemzetközi Világítástechnikai Szótár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzetközi Világítástchnikai Szótár a fotometriában, a világítástechnikában és a színek gyakorlati alkalmazásában használt kifejezések megnevezésének és meghatározásának gyűjteménye, nemzetközi szabvány.[1] Angolul International Lighting Vocabulary, franciául Dictionaire International de l'Éclairage, németül Internationales Wörterbuch der Lichttechnik. 1970-ig hivatalos volt az orosz nyelvi változat is: Междунаро́дный светотехни́ческий слова́рь.

Története[szerkesztés]

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság ötödik ülésén döntés született arról, hogy a fotometriában és a világítástechnikában alkalmazott kifejezések és meghatározások céljára önálló munkacsoportot állítanak fel. 1924-től két munkacsoport is dolgozott rajta: Definitions and Notations (meghatározások és jelölések), valamint a Dictionary (a szótár). A hivatalos nyelv kezdetben a francia és az angol volt. 1931-ben a német is belépett a hivatalos nyelvek közé. Ez a háromnyelvű szótár még csupán 39 kifejezést tartalmazott. A szerkesztőbizottság elnöke P. Joye volt, akinek munkájához a három hivatalos nyelvi változat számára egy-egy, a szaknyelvet beszélő munkatárs csatlakozott.

A munka eredménye (az első kiadás) két részletben jelent meg, és végleges formáját 1938-ra érte el. Ekkor tartalmazta az olasz és a spanyol nyelvű kifejezéseket is. A világháború miatt a munka megszakadt,és a Szótár szerkesztését csak 1953-ban folytatták. A Szótár első kötete már 530 meghatározást tartalmazott a három hivatalos nyelv mindegyikén, a hozzá szükséges képletekkel együtt. A következő változatot 1957-ban adták ki (második kiadás első kötet), ezt követte az 1970, az 1987, a 2011, majd a 2020 évi változat. A változatokat széleskörűen egyezették a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal, így társult kiadványként (joint publication), majd nemzetközi szabványként jelent meg.[2] A kiadvány 1939-től kezdve mindét intézmény neve alatt megjelenik. (CIE és IEC).

1957-ben dán, holland, olasz, lengyel, orosz, spanyol és svéd nyelvű változata is létezik. Ez hivatalosan 1959-ben a második kötet formájában vált hozzáférhetővé. Ekkor jelent meg a Szótár különkiadása Colours of Light Signals (fényjelek színezete) címmel. Ezt követte a CIE és az IEC társult kiadványa Streetlighting and Accidentes (Utcák megvilágítása és balesetek) címmel. 1964 körül a címszó-jegyzék már 900 kifejezést tartalmazott, és bekerült a hivatalos nyelvek közé az orosz. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kifejezés, de a meghatározás is teljes értékű volt a négy hivatalos nyelv mindegyikén. A vonatkozó nyelvi bizottságok tehettek javaslatokat a szócikk címére, vagy az értelmezésre vonatkozóan. Ezzel többnyire a német munkacsoport tartott igényt, főként a művészetben rögzült szóhasználat miatt. A washingtoni ülésszak jóváhagyta a Szótár új kiadását, ezúttal harmadik kiadás név alatt. Az 1987-es változatot negyedik kiadás néven adták ki. A szócikkek száma tovább növekedett, a CIE S017:2011 már 1448 kifejezést tartalmazott. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország önálló nyelvi változatot hozott létre az Összoroszországi Világítási Kutató Intézet gondozásában.[3]

Szabványjele CIE S 017:2020, ebben a formájában második kiadásként említik. Tartalmát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet is nyilvánosságra hozza, magyar szabványként az MSZ 9620 Fénytechnológiai terminológia nevet viseli.

Magyar szabvány[szerkesztés]

A magyar szabvány megújítás alatt áll. Jelenlegi kiadása az 1990 évi változatot viseli, azzal a megjegyzéssel 2003 évből, hogy ezt hamarosan felváltja a következő változat[* 1]. A szerkesztést végző bizottság több különféle intézmény szakértője.[4] Szabó András, Moharos András, Vincze Tibor, Gulyás Józesf, Rajkai Ferenc, Klinger György, Sziládi Tivadar, Hermesz Zsolt Sándor, Poppe András, Varga Tibor, Bakos Tibor, Némethné Vidovszky Ágnes, Csarankó János

Témakörök[szerkesztés]

A bevezető kitér arra, hogy a szabványnak nemcsak a látható fénnyel kapcsolatos kérdések tisztázása a tárgya, hanem kiterjed minden optikai sugárzásra (tehát infravörös és ibolyántúli sugárzásokra is). Rögzíti, hogy a szabvány megegyezik a Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár (IEC 60050-845) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 80000-7 (Fizikai Mennyiségek és Mértékegységek) "Fény és sugárzás" (hetedik fejezet) tartalmával.

  • 1 Célkitűzése, hatálya
  • 2 Általános hivatkozások
  • 3 Fogalmak és meghatározások
  • 21 Elektromágneses sugárzás; mennyiségek és egységek
  • 22 Látás; színmegfeleltetés
  • 23 Színmérés
  • 24 Emisszió, az anyagok optikai tulajdonságai
  • 25 Radiometriai, fotometriai és színtani mérések, érzékelők
  • 26 A optikai sugárzások egészségügyi (biológiai) hatásai
  • 27 Fényforrások
  • 28 Elektromos fényforrások és tartozékaik
  • 29 A világítás módszertana, nappali világítás
  • 30 Fénykeltéshez használatos anyagok és összetevőik
  • 31 Fényjelek
  • 32 Képfeldolgozás

A Szótár szócikkei a következőképpen épülnek fel:

Azonosító szám
Javasolt kifejezés és szinonimái
Fizikai mennyiség, illetve mértékegység számára javasolt betűjel
meghatározás
Magyarázat és kiegészítés
A fogalom eredete

Az azonosító számjel felépítése három tagból tevődik össze

17 a CIE kiadványai számára, 845 az IEC kiadványai számára
további azonosító, az IEC esetén 60050-845
három számjegyű egyedi azonosító (kisebb számoknál három vezető nullával három számjegyűvé kiegészítve)

Például 17-24-003 (hőmérsékleti sugárzó)

Betűjel és megnevezés, például

17-21-025
hullámhossz

Javasolt kifejezés: itt szerepelnek a szinonimák. Az elavult kifejezések esetén verzál szedéssel szerepel, hogy DEPRECATED

Kiegészítések: szűkíthető a kifejezés, a szükséges értelmezési körre, például így:
fényhasznosítás <fényforrásra vonatkozóan>

Nyelvi eltérés, például

colour (UN)
color (US)

Nyelvtani pontosítás, például:

cones, pl (=többesszám)
light, <photometric> noun (=főnév, mert melléknévként egészen mást jelent)
deutan, adj (=adjective, melléknév)[* 2] jelentése: deteranopiás színtévesztő

Számozás és hozzárendelés a CIE és IEC rendszerében[szerkesztés]

A magyar szabvány a régi azonosítót használja, amely e táblázat első oszlopában szerepel. Az első tétel például:

"845-01-01 (elektromágneses) sugárzás

1. Az energia kibocsátása vagy terjedése elektromágneses hullámok, illetve az azokhoz

rendelhető fotonok alakjában.

2. Maguk az elektromágneses hullámok vagy a fotonok."
IEV[* 3] 1987 IEV 2020 ILV[* 4] 2020 Title MSZ 9620 szerinti megnevezés Bizottság
845-01 845-21 17-21 Radiation, quantities and units A sugárzás alapfogalmai, mennyiségei és egységei CIE
845-02 845-22 17-22 Vision, colour rendering Látás, színvisszaadás CIE
845-03 845-23 17-23 Colorimetry Színmérés CIE
845-04 845-24 17-24 Emission, optical properties of materials Emisszió, az anyag optikai tulajdonságai CIE
845-05 845-25 17-25 Radiometric, photometric and colorimetric measurements: physical detectors Radiometria, fotometria, kolorimetria és fizikai érzékelők CIE
845-06 845-26 17-26 Actinic effects of optical radiation Az optikai sugárzás aktinikus hatásai[* 5] CIE
845-07 845-27 17-27 Light sources Fényforrások IEC & CIE
845-08 845-28 17-28 Components of electric light sources and auxiliary apparatus Lámpák alkatrészei és tartozékai IEC
845-09 845-29 17-29 Lighting technology and daylighting Mesteréges és természetes világítás CIE
845-10 845-30 17-30 Luminaires and their components Lámpatestek és alkatrészeik IEC & CIE
845-11 845-31 17-31 Visual signalling Közlekedési világítás és fényjelzések CIE & IEC
845-32 17-32 Imaging (képfeldolgozás, az 1991 évi szabványban még hiányzott) CIE

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A visszavonási záradék néha azzal jár, hogy a magyar szabványt angol nyelvű változatban adják ki, a Bizottságok erőforrásai hiányában
  2. ↑ A nemzetközi szabvány szövege ad, határozószó jelentést ír példaként, de a valósáhgos szótár adj, tehát melléknévként értelmezi
  3. ↑ Nemzetközi Elekztotechnikai Szótár
  4. ↑ Nemzetközi Világítástechnikai Szótár
  5. ↑ aktinitás a magyar szabány megfogalmazásánban:
     :Az optikai sugárzásnak az a tulajdonsága, amely képessé teszi a sugárzást arra, hogy bizonyos élő vagy élettelen anyagokon kémiai változásokat okozzon

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Nemzetközi Világítástechnikai Szótár. CIE, 2020. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
  2. ↑ ILV Nemzetközi Elektrotechnikai Szótárként. Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, 2020. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
  3. ↑ Светотехнический словарь онлайн (Online Világítástechnikai Szótár). светотехнический институт (Világtástechnikai Intézet). (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
  4. ↑ Szabványbizottság MSZT/MB 838. Magyar Szabványügyi Testület, 1979. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)

Források[szerkesztés]

Világítási kislexikon[1]

Világítástechnika [2]

További információk[szerkesztés]

  1. ↑ András, Arató, Borsányi János, Eperjessy Mária, Lantos Tibor, Nagy János, Némethné Vidovzsky Ágnes, Poppe Kornélné, Török Béla. Világítástechnikai kislexikon. Világítástechnikai Társaság, 137. o. (2001. április 29.) 
  2. ↑ Világítástechnika. Budapest: Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Elektromérnöki Kar, 243. o. (2010. április 29.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetközi_Világítástechnikai_Szótár&oldid=26862402”