Nemzeti Hauszmann Terv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A harmadik Orbán-kormány több határozatában szabta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a Budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot, amelynek keretében újjáépül a budai várpalota több részét is:

  • a lovardát
  • a Csikós udvart
  • a Főőrségi épületet
  • a Stöckl-lépcsőt és
  • a Szent István-termet is restaurálják.

A palota alapterületének 34 százaléka látogatható, a beruházás a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetésével ezt kétszeresére növeli. Mélygarázsok, lift és rejtett mozgólépcső is épül, megújulnak a várkertek és a várfalak.[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • 1377/2014. (VII. 10.) Korm. határozat a Nemzeti Hauszmann Terv (2014-2024) előkészítéséhez szükséges intézkedésekről

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet A Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról