Nazareth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nazareth
Nazareth1small.jpg
A Nazareth 1976-ban.
Információk
Eredet Dunfermline, Skócia
Aktív évek 1968-napjainkig
Műfaj Hard rock
Kiadó Mooncrest Records, Mountain, NEMS Enterprises, A&M Records, Eagle Records
Tagok
Dan McCafferty
Pete Agnew
Lee Agnew
Jimmy Murrison

A Nazareth együttes weboldala

A Nazareth egy skót rockegyüttes, mely a 60-as évek végén alakult. Az együttes az 1975-ös Hair of the Dog albummal szerzett magának nemzetközi hírnevet. Több rocksláger is fűződik a nevükhöz, melyek közül a Love Hurts ballada a legismertebb.

Pályafutás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dan McCafferty énekes, Pete Agnew basszusgitáros és Darrell Sweet dobos korábban egy Shadettes nevű együttesben játszott. A Nazareth nevet Manny Charlton gitáros csatlakozása után vették fel. Az együttes 1970-ben költözött Londonba, ahol rögzítették a debütáló albumot. A Nazareth címet kapott lemez 1971-ben jelent meg. A második album Exercises címmel 1972-ben jelent meg, de elődjéhez hasonlóan ez is csak mérsékelt sikereket aratott. 1972-ben a Deep Purple vendégeként játszhattak, így már nagyobb figyelem hárult rájuk. A hatás nem maradt el: az 1973-as Razamanaz albumuknak Roger Glover volt a producere. A korongról a Broken Down Angel és a Bad Bad Boy megjárta a listákat is, mely által a zenekar nemzetközi hírnévre tett szert. Még ebben az évben meg is jelent a következő Loud 'n' Proud album, melyről a Flight Tonight című Joni Mitchell dal került a listák élére.

Manny Charlton gitáros 1976-ban.

Rampant címmel jelent meg a kövezkező album 1974-ben, melyről a Shanghai'd In Shanghai bekerült a Top 40-be. 1975-ben ismét egy feldolgozással kerültek be a Top 20-ba, mégpedig a Tomorrow My White Bicycle dalával. 1975 áprilisában jelent meg a Hair of the Dog album, melyről a címadó dalt szívesen játszották a rádiók. Az amerikai kiadáson szerepelt egy The Everly Brothers feldolgozás a Love Hurts. A dal hamar a listák élére került, norvégiában például 60 hétig volt a listán.[1] A következő lemezeik már nem keltettek akkora feltűnést mint a Hair of the Dog. 1979-ben Zal Cleminson gitáros belépésével, már öten alkották az együttest. A Malice in Wonderland és a The Fool Circle lemezeken Cleminson dalszerzőként is aktívan részt vett. 1981-ben a Holiday kislemezzel ismét sikereket értek el, majd a Crazy (A Suitable Case for Treatment) daluk felcsendült a Heavy Metal című filmben is. Habár a 80-as években is készítettek albumokat, rajongótáboruk erősen megcsappant. Inkább Európában voltak népszerűek, Dream On daluk nagy sikert aratott Németországban. A 90-es évek elején csatlakozott hozzájuk Billy Rankin gitáros. Az 1991-es No Jive albumuk ismét egy erős zenekart mutatott. 1993-ban a Hair of the Dog dalukat feldolgozta a Guns N' Roses az 1993-as The Spaghetti Incident? EP-jén. Ezt követően Axl Rose megkérte az együttest, hogy játszanak az esküvőjén, de a Nazareth visszautasította az ajánlatot. Rankin 1994-ben ismét kilépett.

1998-ban a Boogaloo albummal ismét sikerült meggyőzniük a rajongókat, azonban 1999-ben Darrell Sweet dobos szívroham következtében elhunyt. Őt Lee Agnew váltotta fel, aki a basszusgitáros Pete Agnew fia. Ezt követően csak 2008-ban figyelt fel rájuk a szakma, ugyanis a The Newz albummal a kritikusokat is sikerült meggyőzniük. A lemezmegjelenés után turnéra indultak Európában.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi tagok
  • Dan McCafferty – ének (1968-napjainkig)
  • Jimmy Murrison – gitár (1994–napjainkig)
  • Pete Agnew – basszusgitár (1968–napjainkig)
  • Lee Agnew – dob (1999–napjainkig)
Korábbi tagok
  • Darrell Sweet – dob (1968–1999)
  • Manny Charlton – gitár (1968–1990)
  • Zal Cleminson – gitár (1978–1980)
  • Billy Rankin – gitár (1981–1983, 1990–1994)
  • John Locke – billentyűs hangszerek (1980–1982)
  • Ronnie Leahy – billentyűs hangszerek (1994–2002)

Kronológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1968 december – 1978 szeptember
  • Dan McCafferty – ének
  • Manny Charlton – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Darrell Sweet – dob
1978 szeptember – 1980 július
  • Dan McCafferty – ének
  • Manny Charlton – gitár
  • Zal Cleminson – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Darrell Sweet – dob
1980 július – 1982 végéig
  • Dan McCafferty – ének
  • Manny Charlton – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Billy Rankin – gitár
  • Darrell Sweet – dob
  • John Locke – billentyűsök
1982 végétől – 1983
  • Dan McCafferty – ének
  • Manny Charlton – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Darrell Sweet – dob
  • Billy Rankin – billentyűsök

1984 – 1990 május
  • Dan McCafferty – ének
  • Manny Charlton – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Darrell Sweet – dob

1990 – 1994
  • Dan McCafferty – ének
  • Billy Rankin – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Darrell Sweet – dob
1994 – 1999 április
  • Dan McCafferty – ének
  • Jimmy Murrison – gitár
  • Ronnie Leahy – billentyűsök
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Darrell Sweet – dob
1999 április – 2002 végéig
  • Dan McCafferty – ének
  • Ronnie Leahy – billentyűsök
  • Jimmy Murrison – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Lee Agnew – dob
2002 – napjainkig
  • Dan McCafferty – ének
  • Jimmy Murrison – gitár
  • Pete Agnew – basszusgitár
  • Lee Agnew – dob


Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Roberts, David. British Hit Singles, 14th, London: Guinness World Records Limited (2001). ISBN 0-85156-156-X 

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]