Ugrás a tartalomhoz

Navapolack

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Navapolack
Navapolack címere
Navapolack címere
Navapolack zászlaja
Navapolack zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Alapítás éve1958
Irányítószám211440
Körzethívószám214
Testvérvárosok
Lista
  • Płock
  • Gdańsk (2009–)
  • Elektrostal (2011. június 18. – )
  • Ludza (2011. október 15. – )
  • Ludza Municipality (2011. október 15. – )
  • Vejhaj
  • Kurszk (2011–)
  • Orekhovo-Zuyevo
Népesség
Teljes népesség95 370 fő (2025. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 133
  • 143
m
Terület48,49 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 55° 32′, k. h. 28° 40′55.533333°N 28.666667°EKoordináták: é. sz. 55° 32′, k. h. 28° 40′55.533333°N 28.666667°E
Térkép
Navapolack weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Navapolack témájú médiaállományokat.

Navapolack (oroszul Novopolock) 100,5 ezer lakosú (2006) [1] iparváros Fehéroroszország Vicebszki területén, a Polacki járásban. Egyike a szocialista iparosítás során létrejött új városoknak, a belarusz vegyipar fellegvára, növekvő lakossággal. Polocktól 6 km-re nyugatra, a Nyugati-Dvina déli partján fekszik.

A város főutcája, a Mologyozsnaja

Története

[szerkesztés]

A mai város helyén 1958 júniusában kezdődött meg az építkezés, az új olajfinomító és vegyipari kombinát építésével párhuzamosan. A település a Pionyerszkij, majd 1959-től a Polockij nevet kapta, ekkor nyilvánították munkástelepüléssé (rabocsij poszelok). Ekkoriban még csak barakkokból állt a leendő város, de hamarosan a szocialista várostervezés elvei alapján megkezdődött a mai Navapolack kialakítása. 1962-ben felépült a vasbeton híd a Nyugati-Dvinán, mely az 1959-ben épült pontonhidat váltotta fel. 1963-ban kialakították a Mologyozsnaja utcát és még ebben az évben Novopolock néven várossá nyilvánították. A következő évben Belanovo, Meurugolovo, Novikovo, Novij Dvor, Pocstari, Provariscse és Ruljovka falvakat hozzácsatolták. 1966-ban felépült az Építők tere. 1984-ben a város építőit és tervezőit Állami díjjal tüntették ki. A kombinát folyamatos bővülésével nőtt a város lélekszáma, napjainkra a terület 3. és az ország 14. legnépesebb városa lett.

Az afganisztáni háborúban elesettek emlékműve

Gazdasága

[szerkesztés]

A vegyipar a város vezető iparága. Az olajfinomító (Naftan) a Szurgutból és Almetyevszkből érkező olajat dolgozza fel, a benzingyártás 1963-ban kezdődött meg. A Polimir kombinát 1964-1967 között épült. A műszálgyártás fő terméke az akrilszál. A kombinát mintegy húszféle polietilént állít elő, köztük a szigetelőanyagnak használt porózus polietilént és a kábelbevonásra alkalmas változatot. 1990 óta kenyérgyára is van.

A Polimir vegyikombinát

Városszerkezet

[szerkesztés]

A város fő tengelye a Nyugati-Dvina folyásával párhuzamosan futó Mologyozsnaja (Ifjúság) utca. Erre merőleges a Kalinyin utca, mely a Dvina-hídtól a vegyipari kombinátig vezet. A híd lábánál 2002-ben dendráriumot alakítottak ki. A folyó jobb partján az 1963-ban épült vasútállomás Ropnyanszkaja faluval közös. A két utca kereszteződésénél található a városközpont. Az Ifjúság utcával párhuzamos sugárút a Jakub Kolasz utca a Dvina partjánál halad. A város déli részén ma (2006) is folyik a lakótelepek építésa, a város erre terjeszkedik. Ezek a városrészek a Podkasztelci és Vaszilevci neveket viselik. A központtól északra a Dvina kanyarulatánál található Snitki, melyet 1968-ban csatoltak a városhoz. Errefelé a lazább beépítés jellemző, hétvégi házas övezet. Vittorzsje és Zaljuhovo szintén dácsa-települések. A várost a kombináttól (melynek területe meghaladja Navapolackét) 6–7 km széles nyír- és fenyőerdő választja el, mely egyben egészségügyi védősávként is funkcionál. Az erdőben két tó (Ljuhovo, Medvezsino) is található.

A déli városrész (Podkasztelci)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]