Naumann-rigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Naumann-rigó
Tsugumi 06p0530s.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Rigófélék (Turdidae)
Nem: Turdus
Faj: T. naumanni
Tudományos név
Turdus naumanni
Temminck, 1758
Szinonimák

Rőtfarkú rigó

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Naumann-rigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Naumann-rigó témájú médiaállományokat és Naumann-rigó témájú kategóriát.

A Naumann-rigó vagy rőtfarkú rigó (Turdus naumanni) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1758-ban.[3] Nevét Johann Andreas Naumann német természettudósról kapta.

Előfordulása[szerkesztés]

Szibéria területén költ, telelni délre vonul. Kóborló példányai Európában is előfordulnak. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, tundrák és cserjések, valamint vidéki kertek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka kóborló, az 1820-as évekből származó előfordulását az adat nagy fokú bizonytalansága miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Állandó Bizottsága nemrég törölte. 2015. december 31-én a Népligetben láttak egy példányt.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 36-39 centiméter,[5] testtömege 77-81 gramm.[6]

Életmódja[szerkesztés]

Főleg rovarokkal táplálkozik, de bogyókat is fogyaszt.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Fákra, bokrokra rakja fűszálakból álló fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák még két hétig maradnak a fészekben.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]