Ugrás a tartalomhoz

Nassau-Usingen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nassau-Usingeni Grófság/Hercegség
Grófság/Hercegség
16591806
Nassau-Usingen címere
Nassau-Usingen címere
Nassau-Usingen zászlaja
Nassau-Usingen zászlaja
1789-es nagysága a hercegségnek
1789-es nagysága a hercegségnek
Általános adatok
FővárosaUsingen
Hivatalos nyelveknémet
ElődállamUtódállam
 Nassaui GrófságNassaui Hercegség 
Bergi Nagyhercegség 
A Wikimédia Commons tartalmaz Nassau-Usingeni Grófság/Hercegség témájú médiaállományokat.

Nassau-Usingen a Német-római Birodalom egyik grófsága, majd 1688-tól egyik hercegsége volt a Felső-rajnai körzetben.

Előzmények

[szerkesztés]

II. Lodewjik gróf alatt egyesült az összes föld amit a Nassaui-ház Waldram-ága birtokolt. Egy központosított igazgatást vezetett be Saarbrückent használva központként. Ez viszont nem bizonyult tartósnak, ugyanis a harmincéves háború alatt 1629-ben felosztották a grófságot. Kezdetben ezt nem lehetett végrehajtani, ugyanis a grófok elmenekültek a háborús pusztítás elől. 1651. március 6-án azonban sor került a grófság felosztására.

Johan megkapta Wiesbaden-Idstein Grófságot az alahri uradalommal együtt.

Lajos Vilmos megkapta a Saarbrückeni Grófságot Jugendheim, Wöllstein Alt- és Neuweilnau, Unsingen és Kirberg grófságokkal együtt.

Ernst Casimir megkapta Weilburg Grófságát és Reichelsheim, Kirchheim, Stauf Grófságokkal együtt a rajnai falvakat.

Története

[szerkesztés]

1659-ben Nassau-Saarbrücken Grófságot további három részre osztották:

  • Ottweiler (Johan Lajos)
  • Saarbrücken (Gusztáv Adolf)
  • Unsigen (Walraad)

Walraad gróf nem volt megelégedve az új rezidenciával, ezért új barokk rezidenciát építtetett. Walraad holland tábornok volt, akit 1688 augusztusában emeltek nemesi rangra.

Willem Hendrik 1718-as halálával özvegye, Charlotte Amália vezette Nassau-Dileburgot kiskorú gyermekei helyett. A nassau-usingeni grófok vagyona ebben az időben indult bővülésnek, ugyanis 1721-ben a Nassau-Idsteni, 1723-ban a Nassau-Saarbrückeni és 1728-ban a Nassau-Ottweiler házak kihalásával a birtokaik a Nassau-Unsingeni grófokra szálltak.

1735-ben a régensség megszűnésével viszont Nassau-Saarbrückent megkapta Henrik Vilmos. A Nassau-saarbrückeni-ház 1797-es kihalásával a Nassau-Unsigeni herceg nem örökölt földi vagyont, ugyanis annak területeit Franciaországhoz csatolták. Viszont az 1801-es lunéville-i béke elfogadta a terület német-római megszállását. Az 1803. február 25-i Reichsdeputationshauptschluss 12. pontja alapján Nassau-Usingen hercege a Saarbrückeni Hercegség elvesztéséért cserébe megkapta:

Frederik Augustus herceg Napóleon nyomására 1806-ban csatlakozott a Rajnai Szövetséghez és augusztus 30-án egyesítette Unsigent Nassau-Weilburggal. Átengedte a Bergi Nagyhercegségnek Deutz városát a hozzá tartozó területekkel, Königswinter városát és hivatalát, valamint Willich hivatalát, cserébe megkapta:

  • Dierdorf, Altenwied és Neuerburg hivatalokat, Alsó-Isenburg Grófság Wied-Runkel egy részét,
  • Wied-Neuwied és Holzappel Grófságokat, Schaumburg szeigneuriumát,
  • Dietz Grófságot és függőségeit,
  • Mensfelden község Nassau-Fulda birtokában lévő részét,
  • Wehrheim és Burbach hivatalát, Runkel uradalmának a Lahn bal partján fekvő részét,
  • Cransberg császári uradalmát, valamint Hohensolms, Braunfels és Greifenstein hivatalait.

Ettől fogva a hercegi címet a Nassaui-ház vezetője viselte, így 1806-tól Frigyes Vilmos nassau-weilburgi herceg kormányozta.

Uralkodói

[szerkesztés]
  • Walraad, 1659-1702
  • Vilmos Henrik, 1702-1718
  • Károly, 1718-1775
  • Károly Vilmos, 1775-1803
  • Frigyes Ágoston, 1803-1806

Források

[szerkesztés]