Nahtpaaton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nahtpaaton[1]
n
xt
t
D40
pAit
n
ra

Nahtpaaton (nḫt-p3-ỉtn;Aton erős”) vagy Naht ókori egyiptomi vezír volt a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó uralkodása alatt. Ahet-Aton városában lakott, ahol a déli lakónegyedben álló házát feltárták,[2] a nemesi sziklasírok közt a déli sírok közé tartozó EA12-es jelű volt az övé.[3]

Címei, melyeket házából és sírjából ismerünk: Örökös herceg, nemesember, pecséthordozó, a város felügyelője, vezír, Ahet-Aton építkezési munkálatainak felügyelője.[4][5]

Élete[szerkesztés]

Úgy tűnik, Ramosze vezírt követte hivatalában, aki egészen a királyi udvar Thébából Ahet-Atonba költözéséig tölthette be a vezíri pozíciót. A fáraó 4.-5. uralkodási évében már Nahtpaaton volt a vezír.

Valószínűleg őt ábrázolják Mahu rendőrfőnök sírjában, abban a jelenetben, ahol Mahu egy vezírrel és egy Hekanefer nevű, alacsonyabb rangú hivatalnokkal találkozik munkája során.[6] Mahu három személyt vezet a vezír elé, kettejük szakállat visel. Ezt a három embert valószínűleg azzal vádolták, hogy engedély nélkül haladtak át a várost körülvevő sivatagos területen.[7]

Háza[szerkesztés]

Nahtpaaton a főváros déli részén élt, házát megtalálták a régészek.[8] Az épület távol állt a palotától, ahová Nahtpaatonnak naponta be kellett járnia.[7] A nagyméretű villa fogadótermekből, hálószobákból, irodákból, fürdőszobából, illemhelyből állt.[9]

A házat részletesen leírta többek között Leonard Woolley 1922-ben. A bejárati lépcső kisméretű helyiségekhez vezetett, ezeken túl egy nagyobb, fedett, oldalt a ház belseje felé nyitott terem (loggia) nyílt. A falakat fehérre meszelték, és színes festéssel díszítették. A mennyezet sötétkék volt.[7][10] Az épület közepén álló oszlopos csarnok volt a ház fő fogadóhelyisége. Ez körülbelül 8×8 méteres volt, egyik oldalán egy téglából épült emelvény majdnem a fal teljes hosszán végighúzódott. A helyiség a magas mennyezet alatti ablakokból kapott fényt. A fogadóhelyiségből újabb loggia nyílt, egyik oldalán nagy ablakokkal; ezt lehetséges, hogy télen használták, amikor a nap felmelegítette. Ezt a helyiséget az Aton kártusait imádó Ehnaton ábrázolása díszítette. Egy falfülkében Naht címei és a Nagy Aton-himnusz szövege szerepel.[10]

A fő csarnokból újabb fogadószoba nyílik. Ez privátabb jellegű hely volt, mint a fentebbi nagy fogadócsarnok. A közelben voltak Nahtpaaton és felesége hálószobái, ezek közelében fürdőszobaként és illemhelyként hasznáélt helyiségek. A fürdőben lépcsők voltak, hogy a szolgák vizet önthessenek a fürdőzőre.[10]

Sírja[szerkesztés]

A 12. számú sziklasírnak csak homlokzata és bejárata készült el. A központi helyiségben látszik, hogy megkezdték három oszlop kialakítását, de az építkezés ennél tovább nem haladt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , p.210
  2. Nicholas Reeves: Akhenaten – Egypt’s False Prophet. London: Thames & Hudson. 2005. ISBN 0-500-28552-7  , p.126
  3. Reeves, op.cit., p.136
  4. Murnane, William J, Texts from the Amarna Period in Egypt, Society of Biblical Literature, 1995 ISBN 1-55540-966-0
  5. Anneke Bart: Nefertiti. [2009. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 24.)
  6. a b N. de G. Davies, The rock tombs of El-Amarna, Parts III and IV, 1905 (Reprinted 2004), The Egypt Exploration Society, ISBN 0-85698-160-5
  7. a b c Kemp, Barry, The City of Akhenaten and Nefertiti: Amarna and its People, Thames and Hudson, 2012
  8. Nicholas Reeves: Akhenaten – Egypt’s False Prophet. London, Thames & Hudson, 2005. ISBN 0-500-28552-7, p.126
  9. Aldred, Cyril: Akhenaten: King of Egypt. Thames and Hudson, 1991, ISBN 0-500-27621-8
  10. a b c Woolley, C. Leonard, Excavations at Tell el-Amarna, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 8, No. 1/2 (Apr., 1922), pp. 48-82

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nakhtpaaten című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]