Nagy Márton (piarista pap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nagy Márton (pedagógus) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Márton
Született 1804. október 5.
Muzsla
Elhunyt 1873. április 5. (68 évesen)
Szentgyörgy
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti doktor,
áldozópap,
pedagógus

Nagy Márton (Muzsla, Esztergom vármegye, 1804. október 5.Szentgyörgy, Pozsony vármegye, 1873. április 5.) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életrajza[szerkesztés]

A gimnáziumot Esztergomban, a bölcseletet Győrben és Egerben végezte. 1824-ben a kegyes rendbe vétetett fel és két évi előkészület után 1827-ben Kalocsán tanított. 1828-1829-ben Nyitrán és Szentgyörgyön a teológiát hallgatta és azon év szeptember 21-én pappá szentelték. 1830-1831-ben ismét Kalocsán, 1832-34-ben Szegeden és 1835-36-ban Pesten volt tanár. Innét 1836-ban Bécsbe rendelték a császári és királyi Therezianumba magyar nevelőnek, ahol négy évet töltött. Ezután Pesten volt tanár 1845-től 1847-ig, majd Tatán lett házifőnök és gimnáziumi igazgató. 1844. december 24-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. 1848-tól 1849-ig Szegedre került mint hitszónok, a vallás és magyar irodalom tanára. 1850-től 1858-ig ugyanott a líceum és gimnázium igazgatója lett; 1858-ban a bécsi császári és királyi földtani társulat rendes tagjává választotta. 1859-ben a pesti piaristaház főnöke volt, midőn a pesti V. kerületi állami gimnázium igazgatójává nevezték ki. Mivel azonban az új tanügyi szabályzat értelmében az igazgatói teendők végzése mellett még tanítania is kellett, rövid idő alatt lemondott. Mint házfőnök nem nagy hasznára volt a pesti háznak. Azokat a telkeket, melyeket a kollégium egy századon át meg tudott őrizni, majdnem mind elkótyavetyélte, s így igen jelentékeny kárt okozott a háznak. Házfőnöksége alatt, melyet 1870-ig viselt, a gyár utcai telket potom áron (négyszögölét tíz forintjával), 1869-ben a kőbányai óhegyi szőlőt, présházat, pincéket 16 000 forintért eladta a Dréher-féle sörháznak. 1870-től 1873-ig Szentgyörgyön és Korponán nyugalomban élt.

Újságírói munkássága[szerkesztés]

Cikkei az Athenaeumban (1841. Könyvism.); a Religio és Nevelésben (1846. Az őszinteség); a szegedi nagygimnázium Évkönyveiben (1850-1851. Szózat a szegedi tanuló ifjusághoz, 1852. A szegedi nagygymnasium történeti vázlata, 1853-58. Paedagogiai jegyzetek); a Religióban (1854. Szeged alsó-városi templom és zárda történeti vázlata); a Családi Olvasmányokban (1859. Az erény jutalma); az Egyetemes Magyar Encyclopaediában (I. 1859. Ájtatos iskolák, Bölcsészettan története, Bölcsészeti neveléstan, Bölcsészeti neveléstan czélja, Bölcsészeti neveléstan módszertana sat.); a Tanodai Lapokban (Gymnasiumaink multja, jelene és jövője); a Statistikai Közleményekben (III. 1862. A kegyes tanítórend statistikája); a Jogtudományi Közlönyben (Személy- és vagyonbiztonság); az Akadémiai Értesítőben (Uj folyam B. IV. 1865. A keleti nevelészet, A chinaiak nevelészete, 1867-1868. A gymnasiumok és lyceumok szervezése, kivonat, 1868. Gyakorlati neveléstan története, kivonat, Plato mint bölcsész és nevelő, felolvastatott 1869. június 21-én).

Művei[szerkesztés]

  • Ft. Grosser H. János urnak, a kegyes szerzet magyar- és erdély országi fő-igazgatójának törvényes vizsgálat alkalmával hódol a szegedi ház 1834. Szeged. (Költemény).
  • Mélt. és főtiszt. Sztankovics János urnak győri püspöki székébe iktatásakor hódol a kegyes szerzet magyar-óvári háza 1838. Magyar-Óvár.
  • Az erény ösvénye, 3 elbeszélés levelekben gyermekek és gyermekbarátok számára. Németből. Pest, 1840.
  • Ifjuságot képző ismeretek tára. Bécs, 1840-42. Négy kötet. (Zimmermann Jakabbal együtt).
  • Szavaló, tanítók és tanulók használatára. Pest, 1843-45. Két kötet.
  • Szent mise áldozati énekek a tatai gymnasiumi ifjuság használatára. Komárom, 1845.
  • Szózat a szegedi nagygymnasiumban az 1850-51. tanév végén. Szeged, 1851.
  • Mélt. és főt. Csajághi Sándor urnak, Csanádi megyés püspöknek beiktatási ünnepére hódoló tisztelet jeléül 1852. ápr. 19. a szegedi kegyes rendiek. Szeged. (Költ.).
  • Második nyelvgyakorló és olvasókönyv. Az ausztriai birodalombeli kath. elemi iskolák számára. Bécs, 1857.
  • Halotti bucsuzó versek, melyek a 26 éveket élt ifju Szakáts István felett elmondattak. M.-Gyán szept. 19. 1859. Pest, 1860.
  • A gyermek fokozatos fejlődése. Pest, 1868. (Értekezések a bölcs. tud. kör. I. 6.).

Kéziratban[szerkesztés]

Keresztény erkölcstan (a Szent István-társulat által megbirálva s elfogadva). A nevelészet története, Hivataloskodás a tanári pályán, Iskolai fegyelem, Életvezér.

Források[szerkesztés]