Nagy Lajos (járásbíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Árvátfalvi Nagy Lajos (Székelyudvarhely, 1865. június 16.Budapest, 1910. május 23.) királyi járásbíró.

Élete[szerkesztés]

Nagy Lajos királyi törvényszéki elnök fia. Középiskoláit a székelyudvarhelyi református kollégiumban, a segesvári szász gimnáziumban és a kolozsvári református főiskolában, az egyetemet Kolozsvárt és Budapesten végezte. Katonai szolgálatát Budapesten a császári és királyi 24. vadászzászlóaljnál teljesítette mint önkéntes; tartalékos hadnaggyá a 31. gyalogezredhez neveztetett ki. Előbb nagyszebeni, majd dévai királyi alügyész volt. 1900. áprilistól vajdahunyadi királyi járásbíró, az ottani református egyházközség főgondnoka, az elemi iskolai gondnokság és a székely társaság elnöke, a hunyadmegyei történti és régészeti társulatnak választmányi tagja volt.

A kolozsvári Ellenzék munkatársa volt (1880-tól, írt tárczákat, uti leveleket, szini kritikákat, Börne- és Heine-fordításokat) a Függetlenség színi kritikusa volt 1884-ben. Jogtudományi dolgozatai a Jog, Jogtudományi Közlöny és a Büntető Jog Tárában jelentek meg.

Munkája[szerkesztés]

  • A vajda-hunyadi várról. Három fejezetben. I. Vajda-Hunyad. II. A vajda-hunyadi vár és urai. III. A Hunyadiak. Déva, 1902.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Századok 1902. 596. old.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.