Nagy József (zenepedagógus)

Szotyori Nagy József, Szotyori-Nagy József (Révkomárom, 1832. január 2. – Budapest, 1909. május 8.) honvédfőhadnagy, református tanítóképző-intézeti tanár, kántor, orgonista, zeneszerző.

Élete

Apja Nagy Mihály kántor-orgonista volt. 1838-ban a család Debrecenben telepedett le; Nagy József itt végezte gimnáziumi tanulmányait. 1848-ban a debreceni nemzetőr zenekarának tagja lett, azután önkéntes tüzér és az erdélyi téli hadjárat után a honvédtüzérségbe lépett, majd a hadügyminisztériumban alkalmazták, végül a csatatéren működött; mint főhadnagy végezte be honvédi pályáját a világosi fegyverletételkor. Innét haza térve, folytatta a bölcseleti tanfolyamot, de a zavaros időszak alatt egy évig (1850) nevelősködött. 1851 végén mint jogász érettségi vizsgát tett. Iskolai tanulmányai mellett a művészeti tantárgyakat előszeretettel és oly sikerrel tanulta, hogy a szépírás, rajz, ének- és zenében való jártasságáért több ízben kitüntetéseket és pályadíjakat nyert, emellett az osztályában énekkart, később a főiskolai ifjúság körében 9-11 tagú zenekart vezetett, a főiskola imatermében orgonista volt és nyilvános előadásokon főként zongorajátékával szerepelt. 1852 tavaszán a ceglédi református egyházba énekvezérnek választották meg és ugyanezen évben itt daltársulatot szervezett, mely először vette fel a «dalárda» nevezetet. 1855-ben Nagykőrösre ment kántor-orgonistának, ahol egyúttal a református tanítóképzőben mint ének- és zenetanár működött; később a dalárdának is karvezére lett. 1869-ben a vallás- és közoktatási miniszter a népiskolai tantervező bizottság tagjává és ugyanazon év végén a sárospataki állami tanítóképzőhöz az ének és zene rendes tanárává nevezte ki. Mindkét tanítóképzőben koronként egyéb tantárgyakat is tanított.

Álneve: Dalár Jenő.

Munkái

• Vezérkönyv a hallás utáni énektanításban elemi és népiskolák számára. Buda, 1872. (Pályanyertes mű).
• Gyakorlókönyv az énektanításra. Az elemi I. és II. osztály számára. Buda, 1872. (Pályanyertes mű).
• Énektár a gymnasiumi V-VIII. osztály számára. Sárospatak, 1897. (Gymnasiumi Könyvtár XXIV.).

Zeneművei

Flórapolka, Ottilia-polka, Népdalok (a Napkelet mellett); Buzavirágok (20 aranynyal jutalmazott pályamű); két népdal zongorára és énekkarra, Pest, 1858., a Mátray Gábor Népdalok gyűjteményében; Honfidal (dicséretet nyert pályamű. Pest. 1858. Mátray gyűjteményében és a Napkelet mellett); Záradékok. Debreczen, 1859.; Visszaemlékezés 1860.; Vigadásközben; Templomi és temetési karénekek 3 szólamra. Bpest, 1876.; Kaczagó galamb. Bpest, 1881.; Tüzoltó induló. Sárospatak, 1882.; Népdalok, Nagy Zoltán népdalátiratai között. Bpest; Ilonkacsárdás. Nagy Zoltán csárdás-tánczok gyűjteményében. Bpest sat.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.