Müstair

Müstair
Müstair címere
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Val Müstair
Gépkocsijel	GR
Irányítószám	7537
Körzethívószám	081
Népesség
Teljes népesség	764 fő (2007. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1273 m
Terület	7774 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 10° 26′ 59″46.616666666667, 10.449722222222
Müstair weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Müstair témájú médiaállományokat.

Müstair – 1943-ig hivatalosan Münster – a svájci Münster-völgyben (németül: Münstertal) fekvő település (commune, Gemeinde), Graubünden kanton Inn kerületében. Müstair Svájc legkeletibb települése, az olasz államhatár közelében fekszik. Világhírű benedek-rendi apácakolostorát (Benediktinerinnen-Kloster St. Johann) 1983-ben felvették az UNESCO világörökség-listájára.

Jelképei

Kék mezőben ezüst színű müstairi kolostortemplom. A községi pecsét főmotívuma a templomépítésre utal vissza.

Népessége

A település lakossága a jauer nyelvet beszéli. Ez egy romans nyelvjárás. Annak ellenére, hogy a rétoromán nyelv visszaesett, arányaiban még ma is ez dominál. 1990=88%, 2000=86% rétoromán nemzetiségű. Anyanyelvként 1880=87%, 1910=88%, 1941=89%, a rétoromán. Mindemellett 1970 óta növekszik a német nyelvű kisebbség, a rétoromán stagnálása miatt. 2000-ben az anyanyelv mellett 0,67% beszélt portugálul is.

Története

A müstairi kolostor archeológiai kutatásai során egy bronzkori cölöpházat, valamint római kori településnyomokat találtak. Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairban, ahol bizonyos „szürke terítők” (?) előállítását és exportját is említik.

Müstair – mint az Ofen-hágó melletti település, ős- és ókori jelentőségére utal a kolostor-rehabilitáció során fellelt településmaradvány. Maga a település az ide telepített benedek-rendi kolostort kiszolgáló faluként jött létre, a 7-8. század folyamán. A „Müstair” (Münster) szó kolostort jelent, s a latin „monasterium” szóból származik. A kolostor 8. századi alapításának idején ezen a területen a rétoromán volt a legelterjedtebb nyelv, s ebben a régióban még napjainkban is a negyedik beszélt nyelvnek számít. A múltról a völgybeli régi helységnevek tanúskodnak: Valchava, Fuldera és természetesen: Müstair. Mindegyik az Alpok déli oldalánál fekszik. Svájc más területeitől az Ofen- (Fuorn-)hágó 2149 m magas gerince választja el, ami télen igen nehezen járható.

Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairben, ahol szürke terítők (?) előállítását és exportját is említik. A már korábban megtelepült lakosság 1367-ben „Gotteshausbund” szervezetbe tömörült, ezt a szervezetet 1499-ben az osztrák katonák megszüntették. A terület – 1728-tól 1762-ig (a chur-i érsek által történt) megvásárlásáig a Habsburgok birtokához, illetve a Német-római Birodalom Osztrák Főhercegségéhez tartozott. További élete és fejlődése Svájc önállóvá válása és a Münster-völgy általános fejlődése keretében alakult.

Vallások és szokások

Müstair: Temető és kápolna

A szomszédos völgybeli településekkel ellentétben a lakosság megmaradt katolikusnak. A településre 8. évszázadban települt a benedekrendi kolostor. A falu lakossága 1696 óta a kapucinusokat szolgálta. A 805 lakosból 759 (94%) svájci állampolgár

Nyelv	1980 (fő)	1980 (%)	1990 (fő)	1990 (%)	2000 (fő)	2000 (%)
német	123	17,40	160	21,28	184	24,70
rätoromán	574	81,19	578	76,86	543	72,89
olasz	8	1,13	10	1,33	4	0,54
Lakosszám	707	100,0	752	100,0	745	100,0

Források

• Müstair (település) – a Historishen Lexikon der Schweiz
• I. Müller: Gesch. des Klosters – Müstair, 1978
• P. Nolfi: Das bündner. Münstertal, 31980 (1958)
• C. Foffa: M., 2003
• Fajth Tibor: Svájc – Panoráma Utikönyv 1973 – P-75095-i-7376
• A világ természeti csodái és kultúrkincsei 2. k. 35/p. 226 – ISBN 963-367-272-4
• J. B. Duroselle: Európa népeinek története – Bp. Officina Nova K. 1990 – ISBN ?
• Marianne Bernhard: Kolostorok – Impresszum K.1998. – ISBN 963-85913-3-1

• Traditional houses on Main Road. www.panoramio.com (Hozzáférés: 2015. január 5.) arch