Márton József (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a nyelvészről szól. Hasonló címmel lásd még: Márton József (egyértelműsítő lap).
Márton József
Született1771. március 2.
Iszkaszentgyörgy
Elhunyt1840. július 26. (69 évesen)
Bécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanyelvész,
lapszerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Mándi Márton József (Iszkaszentgyörgy, Fejér vármegye, 1771. március 2. – Bécs, 1840. július 26.) nyelvész, lapszerkesztő; a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Számos nyelvtudományi munka, nyelvtan és szótár szerzője. mándi Márton István tanár, filozófus öccse.

Pályája[szerkesztés]

A zsarolyáni és mándi Marton család sarja; Szatmár megyei régi adományos család, mely már a XIV. században Zsarolyány helység egy részét bírta.

Református papi családból származott. Iskoláit 1779–1793-ig a Debreceni Református Kollégiumban végezte, azután 1795-ben a jénai egyetemen filozófiát és természetrajzot tanult. Hazatérése után a báró Prónay-fiúk nevelője, majd a lőcsei evangélikus gimnáziumban erkölcstant és a természetrajzot oktatott. 1799-ben helytartótanácsi engedéllyel szabadságot kapott, hogy az országot nyelvismereti célból beutazhassa. Útjáról visszatérve 1801-ben Görög Demeter, akkor Esterházy Pál herceg nevelője, Bécsbe hívta, hogy a magyar irodalommal kapcsolatos munkásságát vele megossza. Először a Magyar Atlas körüli munkálatokat végezte, később a Magyar Hírmondó c. hírlap szerkesztését kezdte el, amelyet a lap megszűnéséig folytatott. János főherceget és később 1806-ban Ferdinánd trónörököst magántanárként a magyar nyelvre tanította. Számos tevékenysége közben a protestáns konzisztóriumnál titkári hivatalt viselt.

1806-ban kinevezték a bécsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom rendkívüli tanárának, de fizetést nem kapott, csak tanítványai tiszteletdíjára volt utalva. Végül a magyar testőrségnél mint a magyar nyelv oktatója díjazással tanított. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt első nagygyűlésén, 1831. február 17-én levelező tagsággal tisztelte meg. Élete utolsó éveiben a kormány háromezer forint évdíjat rendelt számára.

Cikkei jelentek meg a Hazai s Külföldi Tudósításokban (1827. II. 50. sz. Pánczél Dániel a Magyar Kurír szerkesztője), a Magyar Kurírban (1826. II. 36. sz. Szülékhez és nevelőkhöz intézett jelentés), a Társalkodóban (1838. 6. sz. Barton Catts Károly magyarul beszélő angol utazó).

Szerkesztette a Magyar Hírmondót 1801–1802-ben és a Magyar Kurírt 1827. december 22-től 1834 végéig, valamint ennek mellékleteit: Olvasó Könyvtár, Bécs leírása stb. (1829) és a Sokfélét 1832–34-ig Bécsben.

Kiadta Csokonai Vitéz Mihály munkáit négy kötetben (Bécs, 1810) és Fazekas Mihály Lúdas Matyijának javított kiadását. Számos nyelvkönyve és szótára került kiadásra.

A korabeli források szerint 1840. július 26-án Bécsben, szélütés vagy tüdőbénulás következtében hunyt el.

Munkái[szerkesztés]

  • Német grammatika. Egy német olvasnivaló-könyvvel és ahhoz tartozó lexikonnal együtt. Kassa, 1799. (Tizenkilencedik kiadása 1856-ban jelent meg; 7. kiadás)
  • Uj német-magyar és magyar-német lexicon, vagyis szókönyv. Az első rész: Kassa, 1799., a 2. rész: Pozsony, 1800. (Ez a szótár is több kiadást ért; 2. kiadás, német-magyar rész)
  • A magyar lexiconnak szükséges voltát tárgyaló elmélkedések és egy új lexicon készítésének módja. Uo. 1802. (A Magyar Hirmondó melléklete).
  • Farkas Johann, Ungarische Sprachlehre für Deutsche, verbessert und vermehrt. Uo. 1805.
  • Ungarisches Lesebuch, sammt einem dazu gehörigen Wörterbuch. Uo. 1805.
  • Tabellarische Übersicht der grammatischen Bauart der ungarischen Sprache. Uo. 1806. (Ferdinánd főherceg koronaörökös számára készítette.
  • Pannonia, eine Zeitschrift zur Verbreitung der Ungarischen Sprache ... Uo. 1809. Három kötet.
  • Versuch einer ausführlichen praktischen ungarischen Sprachlehre für Deutsche, nebst dazu gehörigen CLXVIII Aufgaben und Uebungsstücken so wie auch zwei ungarischen Lesebüchern mit einem Wörterbuche. Uo. 1810. Ezt követi: Ungarisches Lesebuch mit einem erklärenden Wörterbuche und erläuternden grammatischen Anmerkungen. Magyar olvasókönyv ahhoz tartozó szólajstromokkal és világosító grammatikai jegyzésekkel együtt. Uo. 1809.
  • Bertuch természethistoriai ... képeskönyve. Magyarra ford. Uo. 1810-1816. Tíz darab.
  • Magyar Atlás, az az: Magyar-Horvát és Tót-országok Vármegyéinek, Szabad kerületeinek és a Határőrző Regementek Vidékeinek közönséges és különös Táblái. Uo. 1811. (Kezdette Görög és Kerekes, 1803-tól folytatta és 1811-ben bevégezte M. J.). 62 tábla.
  • Repertorium, vagyis Mutató Táblák, mellyek a Magyar Atlás Mappáiban található minden magyarországi, horvátországi és szlavóniai városok, mezővárosok, helységek, nevezetesebb puszták, folyóvizek és hegyek neveit ábéce rendben, magyar, deák, német, tót, horvát és oláh nyelveken, a fekvéseket jelentő vármegye nevével és a járás számával együtt előadja. Uo. 1812.
  • A juhhimlő beoltásáról és a spanyol fajú juhokkal való bánás legjobb módjáról. Németből Szick György után ford. Uo. 1812. (2. bőv. kiad., 1817. 3. k. 600 névvel bővítve, 1838.)
  • Második magyar olvasókönyv ahhoz tartozó szókönyvvel együtt. Uo. 1812. (1840-ig kilenc, többször javított kiadást ért meg.)
  • Három nyelvből készült oskolai lexikon, vagyis szókönyv, mellyet a magyar ifjúság számára most harmadszor deák nyelvel megbővítve kiadott ... Első darab: Német-magyar-deák rész. Második darab. Magyar-német-deák rész. Uo. 1816. két kötet.
  • Lexicon trilingve latino-hungarico-germanicum ad ductum lexici scholastici Schelleriani et Kirschiano-Borniani, ac vocabulis medii aevi terminisque scientiarum technicis, ubique distinctis, auctum. Addito terminorum juridicorum, imprimis in jure hungarico usitatorum, glossario. Uo. 1818. Két kötet.
  • Német-magyar-deák lexicon. A mai legjobb szókönyvek, különösen Kraft német.-deák lexicona szerént ... A Trilingue lexicon második része. Uo. 1821-1823. Két kötet.
  • Értekezés a magyar nyelv eredetéről, természeti tulajdonságairól, kimivelhetése ... módjáról. Bécs, 1830.
  • Görög Demeter ... életleírása, és a magyar literatura előmozdítása által, valamint a nevelés pályáján szerzett érdemei. Bécs, 1834.
  • Worte der Freude, zur feierlichen Huldigung Sr. Majestät Ferdinand des Ersten, Kaiser von Oesterreich ... Bécs, 1835.
  • Leichtfassliche theoretisch-praktische Grammatik der ungarischen Sprache für Schüler der untern Classen. Nach der 8-ten ganz umgearbeiteten und verbesserten Ausgabe seiner grössern praktischen ungarischen Sprachlehre als Auszug von ihm selbst bearbeitet. Bécs, 1838.
  • Gyönyörködtetve tanító magyar olvasókönyv, különösen a magyar nyelvet tanulók számokra. Bécs, 1840.
  • Ungarische Sprachlehre auf 12 Tafeln dargestellt. Pest, 1844.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márton_József_(nyelvész)&oldid=26834445”