Munkácsy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Munkácsy János
Élete
Született 1802. március 28.
Nagyvárad
Elhunyt 1841. július 22. (39 évesen)
Arad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) színmű

Munkácsy János (Nagyvárad, 1802. március 28.Arad, 1841. július 22.) színműíró, hírlapíró, szerkesztő.

Pályája[szerkesztés]

Bihar megyéből került a fővárosba, 1821-ben III. éves bölcselethallgató. 1835-től kezdve négy évig szerkesztette a Rajzolatok című szépirodalmi lapot, heves harcokat folytatott Bajza Józseffel és az Athenaeum munkatársaival. Utolsó évében megbetegedett és gyógyítás végett testvéröccséhez, Munkácsy Miklós orvosdoktorhoz ment Aradra, ahol 1841. július 22-én meghalt.

Költeményei a Szépliteraturai Ajándékban (1821-1832.); cikkei a Hasznos Mulatságokban (1821: költemények M. aláírással, 1832: Jelki András viszontagságai); a Rajzolatokban (Kritikai töredékek címmel közölt színi kritikákat, Őszinte testvérek és X et comp. alájegyzéssel; 1836. II. 54. szám: Bajzához az antikritikushoz; 1837: Kisfaludy Károly jellemzése, Helmeczy úr mint szerkesztő és publicista, Életképek a világból rajzolva; 1838: Egy pár szó a színészetről és színigazgatásról; sürűn polemizált az Athenaeum és Bajza ellen a lapban).

Munkái[szerkesztés]

  • Rajzolatok az élet köréből. Pest, 1833. I. füzet. Karcolatok. (Humorizáló elmélkedések, megfigyelések, anekdótázó történetek, csipkedő kritikák gyüjteménye. Az író a német humorista-iskola tanítványa, Saphir követője. Folyóiratának megindítása után ennek hasábjain folytatta ma már nem élvezhető élcelődését.)

Színművei[szerkesztés]

  • András és Béla, vagy korona és kard, eredeti historiai dr. 5 felv. (Előadták Pozsonyban 1833. ápr. 15.)
  • Garabonciás diák. Tüneményes vígjáték 3 szakaszban népdalokkal és tánccal. (Először Budán 1834. aug. 23. A német mintára készült tündérjáték kéziratait a régi színtársulatok megbecsülték, a darab előadásával 1834-től kezdve sok sikert arattak a vidéken.)
  • Tündér Ilona, tüneményes vígjáték 3 szakaszban, zenéje Szerdahelyi Józseftől, az új díszítményeket és repülőgépeket festette Engert. (Először Pesten 1838. aug. 5. Megjelent a Rajzolatok 1838. II. 21. és köv. sz.).

Források[szerkesztés]