Molnár Péter (politikus)
| Molnár Péter | |
.jpg) | |
| Déri Miklós felvérele | |
| Született | 1964. július 11. (59 éves) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1994) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Molnár Péter (Budapest, 1964. július 11. –) politikus, jogász, országgyűlési képviselő (Fidesz, SZDSZ)
Életpályája[szerkesztés]
Szülei pedagógusok. Édesapja Molnár Lajos. édesanyja Gömöry Éva. 1982-ben érettségizett az I. László Gimnáziumban. Egyetemista korától részt vett a Bibó István Szakkollégium munkájában. 1987-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A Fidesz alapító tagja. Főleg kulturális szervezéssel foglalkozott, az ő nevéhez fűződött a Fidesz Akadémia és a Tudatalatti Klub.
1988-ban a Szabad kezdeményezések Hálózatának és a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének tagja lett.
1988 októberétől 1990 júniusig a Fidesz Országos Választmányának tagja lett.
1989-1990-ben a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európai Kutatócsoport tagjaként figyelme a filmművészet felé irányult. 1989-től a sajtó működéséről és szabályozásáról és a kultúra támogatásáról szóló nyugati tanulmányutakra (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Norvégia) ment.
1990-ben a Fidesz tagjaként szerzett országgyűlési képviselői mandátumot az országgyűlési listáról. [2] A FIDESZ alelnöke volt 1993 áprilisától 1993. november 15-ig, a Fideszből való kilépéséig.
1990-ben megszervezte a Narancs Alapítványt (ez a Fidesz kulturális alapítványa).
1993-ban a Fidesz konzervatív fordulata miatt[3][4] Fodor Gáborral és Ungár Klárával együtt kilépett a pártból és lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. Egyúttal a Narancs Alapítvány kuratóriumában betöltött tagságáról is lemondott.
Az 1994. évi országggyűlési választásokon az SZDSZ képviselőjelöltjeként a második helyen végzett Budapest 25. választókerületében, a XVII. kerületben, Hoffmann Attila (MSZP) mögött. Képviselői mandátumot az országos lista 30. helyéről szerzett.
1994-től az SZDSZ parlamenti frakciója kulturális és sajtóbizottságának vezetője, az országgyűlés kulturális és sajtó állandó bizottságának, ezen belül az ellenőrzési albizottságnak a tagja. Résztvett a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény megalkotásának érdekében létrejött albizottság, a törvény megszületése után a végrehajtást ellenőrző albizottság tagja.[5]
1994 első félévében a Janus Pannonius Tudományegyetem BTK kommunikációs szakán vendégtanárként médiajogot tanított. 1994 őszétől az ELTE BTK média szakán a véleményszabadságra, ezenkívül a nyomtatott és elektronikus média működésére vonatkozó jogi szabályozást oktatja.
Rendszeresen publikált a Népszabadságban, cikkei jelentek meg a Heti Világgazdaságban.
Művei[szerkesztés]
- Terestyéni Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában - Ábránd vagy realitás? (társszerzőként). Budapest: Osiris Kiadó és MTA - ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. 1995
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ Szabadon választott. Parlamenti almanach, 1990. 183. old.
- ↑ Palonen, Emilia (2009). „Political Polarisation and Populism in Contemporary Hungary”. Parliamentary Affairs 62, 323. o. (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Fodor Gábor honlapja. (Hozzáférés: 2012. március 18.)[halott link]
- ↑ Molnár Péter - Személyi névtér. Magyarnemzetinevter.hu
Források[szerkesztés]
- Szabadon választott. Parlamenti almanach, 1990. 183. old.
- Országgyűlési választások 1994. Press + Print Kft. 231. old. ISBN 963 04 4446 1
- parlament.hu
