Molnár Imre (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Molnár Imre
Született 1920. november 2.
Babót
Elhunyt 1989. március 6. (68 évesen)
Szigetvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus, helytörténész

Molnár Imre (Babót, 1920. november 2.Szigetvár, 1989. március 6.) magyar pedagógus, helytörténész, Szigetvár múltjának egyik legismertebb kutatója.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A Sopron megyei Babóton (most Győr-Moson-Sopron megye) született 1920. november 2-án. A polgári iskolát Kapuváron, a gimnáziumot Kőszegen, a bencéseknél végezte el. 1942-ben behívót kap, és csaknem hat évig van kinn a fronton, illetve hadi fogságban. Ez idő alatt a német és latin nyelvtudása mellé az oroszt is elsajátítja. Hazatértét követően, 1949-ben Pécsett dolgozik tanítóként, 1950 és 1954 között a Szakérettségi Tanfolyam igazgatóhelyettese. Folyamatosan képzi magát, így tanítói oklevele mellé előbb orosz, majd pedig magyar-latin szakos tanári diplomát is szerez.

Szigetvárra, élete legfontosabb állomására 1952 szeptemberében kerül. Első megbízatása a várban működő diákotthon vezetése lett, később, egészen nyugdíjazásáig a helyi gimnázium tanára és igazgatóhelyettese volt. A nagy múltú település és a vár atmoszférája jelentős hatást gyakorolt rá, ezért nagy lelkesedéssel vágott bele a helytörténet-kutatásba és a közösségfejlesztésbe. A helyi kulturális élet motorjává vált. Rendbe hozatta az elhanyagolt várparkot, összegyűjtötte, gondozta a nagy várvédő Zrínyi Miklóshoz köthető helyi és népi hagyományokat, kutatta a településrészek és lakosságának múltját. Alapítója és 1984-ig elnöke volt Szigetvár mindmáig legfontosabb kulturális szervezetének, a Várbaráti Körnek, amely az egri kör után az országban másodikként, 1959-ben jött létre. A település 1966-os várossá való nyilvánításában a kör és maga Molnár Imre jelentős szerepet játszott.

Szeretett városáért végzett munkáját, mely egyfajta katalizátorként a helyi kulturális élet szinte valamennyi szegmensére kiterjedt, számtalan díjjal és elismeréssel jutalmazták. 1989. március 6-án hunyt el.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • Szigetvár Város Díszpolgára
  • Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
  • Munka Érdemrend (ezüst fokozat)
  • A Szocialista Kultúráért

Irodalmi munkássága (válogatás)[szerkesztés]

Önálló könyvei[szerkesztés]

  • Szigetvár. Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1958.
  • A Szigeti veszedelem elemzése. Szigetvári Várbaráti Kör, 1967.
  • Szigetvár és környéke. Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1972, 1975, 1978, 1983, 1989.
  • Szigetvári kis helytörténet. Szigetvári Várbaráti Kör, 1988.
  • Molnár Imre válogatott írásai. Szigetvári Várbaráti Kör, 2009.

Fordításai[szerkesztés]

  • Budina Sámuel históriája Szigetvár ostromáról. Szigetvári Várbaráti Kör, 1978.
  • Leonhardus Frizon: Zrínyi Miklós, a törökök réme. Franciaországi emlékbeszéd 1665-ből latinul és magyarul. Szigetvári Várbaráti Kör, 1969.
  • Szigetvár eleste 1566-ban és visszafoglalása 1689-ben. Egykorú leírások alapján. Szigetvári Várbaráti Kör, 1980.
  • Szigetvári levelek a török hódoltság korából. Szigetvári Várbaráti Kör, 1982.

Szerkesztései[szerkesztés]

  • Hogyan halt meg Zrínyi Miklós? Szemelvények török, horvát, magyar forrásokból. Szigetvári Várbaráti Kör, 1966.
  • Szigetvári várkapitányok levelezése, 1550–1561. Szigetvári Várbaráti Kör, 1971.
  • A Szigeti veszedelem és költője. Szigetvári Várbaráti Kör, 1997.

Források[szerkesztés]

  • Ravazdi László: Molnár Imre. In: Molnár Imre válogatott írásai. Szigetvári Várbaráti Kör, 2009.
  • Kovács Györgyné (összeáll.): Molnár Imre irodalmi munkássága. In: Baranya, II. évf., 1989/1-2. 153-156. o.