Molnár Ferenc (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Molnár Ferenc
K6a5065.jpg
Született 1979. január 26. (43 éves)
Székesfehérvár
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Corvinus Egyetem (–2006, PhD)

Molnár Ferenc (Székesfehérvár, 1979. január 26. –) magyar közgazdász, PhD, fenntarthatósági szakértő, üzletember, a Prevenciós célú Virtuális Építő Programok[1] (PVÉP) ötletgazdája és jogtulajdonosa, a Singulab Inkubátorház Zrt.[2] valamint több vállalkozás és non-profit szervezet, illetve startup tulajdonosa. Nevéhez köthető a Kelet-közép Európa egyik legnagyobb, az Európai Bizottság által is díjazott zöldenergetikai programja, a Virtuális Erőmű Program felépítése és működtetése.

Családja és magánélete[szerkesztés]

1979-ben született Székesfehérváron négygyerekes család legidősebb gyermekeként. Nős, egy kislány és egy kisfiú édesapja. A család és a sport szeretete egész életét elkísérte, 18 évig igazolt labdarúgó volt. Szabadidejében szívesen ír és mesél, illetve tart előadást és tanít – elsősorban gyerekeket. Hívő katolikusként hisz az univerzalitásban, amely szerinte a keresztény teremtő erőben gyökerezik.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban folytatta, majd egyetemi éveit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a linzi Johannes Kepler Egyetemen végezte ösztöndíjasként pénzügyi befektetés elemzői, valamint környezet-gazdaságtan szakirányokon. Doktori (PhD) disszertációját a természeti-társadalmi javak környezeti értékelése témájában írta,[3] amelyet 2006-ban védett meg a Corvinuson.

Pályája kezdetén dolgozott a BKE Környezettudományi Intézetében, valamint a Miniszterelnökségen és háttérintézményeiben az uniós források lehívását előkészítő, tervezői és modellezői szakértői csapat tagjaként. 2004-től részt vett a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus területfejlesztési (KDOP és DDOP), valamint környezet- és energetikai (KEOP) célú operatív programjainak előzetes értékelésében, tervezésében és brüsszeli egyeztetésében. Kezdeményezésére készült el[4] 2007-ben Magyarország első Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiája (NFFS), amelynek vezető tervezője volt.

A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség[5] (KDRFÜ) vezetőjeként feladata volt mintegy 70 milliárd forintnyi uniós forrás célba juttatásának megszervezése. 2008-tól a Századvég Gazdaságkutató Zrt.[6] uniós üzletág vezetőjeként[7] és stratégiai tanácsadóként már a piaci oldalról segítette az uniós források felhasználását. A fenntartható fejlődés ügye végig kísérte eddigi pályáját, a témában számos szakértői javaslatot készített és tartott előadásokat.

2012 óta működtet saját vállalkozásokat, amelyek a fenntartható fejlődéshez, az egészségprevencióhoz, valamint az ezen a területen működő innovatív megoldásokhoz és startupokhoz kapcsolódnak.  

Saját vállalkozási többek között

Prevenciós célú Virtuális Építőprogramok[szerkesztés]

A kétezres évek végén fogant meg benne egy olyan projekt gondolata, amely a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a megelőzést helyezi előtérbe, utalva arra, hogy a „legzöldebb energia az, amelyet meg sem termelünk”.[11] A mára több önálló nemzeti és határokon átívelő projektet jelölő Prevenciós célú Virtuális Építő Programok (PVÉP) lényege, hogy a programokban résztvevő vállalatok, szervezetek, iskolák és egyéb entitások fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek eredményeit egy jól vizualizálható, virtuális csomagba szervezi. Így épül fel például a sok kisebb-nagyobb energiahatékonysági beruházásból a Virtuális Erőmű, vagy a meg nem termelt hulladékból a Virtuális Hulladéklerakó.

A programok keretében elért eredményeket és projekteket széles körben bemutatják,[12] és díjazzák is a legjobbakat[13] annak érdekében, hogy a legjobb vállalkozási, vagy magatartási mintákat minél többen kövessék. A mintaprojektekből esettanulmányok készülnek, amelyeket edukációs célokra használnak fel: szemléletformálást segítő digitális tudásbázist és tananyagokat fejlesztenek minden korosztály számára az óvodásoktól[14] kezdve egészen felsőoktatásban tanulókig (például Virtuális Tanár Program, 3K program[15]).

Mindemellett a legjobb fenntarthatósági ötletek megvalósítását és minél szélesebb körű elterjesztését közösségi, piaci és kockázati tőke források bevonásával, illetve igény esetén műszaki tervezéssel és beruházás-szervezéssel is támogatják.

Virtuális Erőmű Program[szerkesztés]

A PVÉP projektjei közül a legismertebb a 10 éve működő Virtuális Erőmű Program,[16] amely mára Kelet-közép Európa legnagyobb zöld energetikai programjává nőtte ki magát. Több mint 9 ezer vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt eddig a programban. Ennek köszönhetően a VEP 2020-ra a negyedik legnagyobb erőművé vált Magyarországon 627 MWE soha meg nem termelt energiával.[17] A program célja, hogy 2030-ra a Paksi Atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve virtuális legyen.

A VEP-et az Európai Bizottság a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választotta, 2019-ben pedig Áder János köztársasági elnök nemzetközi mintaprojektként a program globális kiterjesztését javasolta az ENSZ-nek.[18]

Virtuális Hulladéklerakó Program[szerkesztés]

2019-ben indult el a Virtuális Hulladéklerakó Program,[19] amely a hulladék termelésének megelőzését és a körkörös gazdaságot támogatja, valamint a Virtuális Egészség Központ (VEK), amely a betegség-megelőzést és az egészségmegőrzést tűzte zászlajára.

Első Magyarországi Virtuális Tőkebefektetési Showroom[szerkesztés]

A PVÉP projektek integrált tőkebefektetési zászlóshajójaként Molnár Ferenc 2020-ban két tulajdonostárssal együtt megalapította az Első Magyarországi Virtuális Tőkebefektetési Showroom-ot (EMVITIS). Az EMVITIS[20] célja, hogy tőkét szerezzen és támogassa a fenntartható fejlődést előmozdító, valamint a koronavírus-járványból való kilábalást segítő startupokat és vállalkozásokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MI6 (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  2. Főoldal (magyar nyelven). SinguLab. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  3. Molnár Ferenc: A fenntarthatósági gazdasági érték (FGÉ), avagy a gazdaság és a gazdasági érték egy tartalmazó rendszerek felőli megközelítése. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  4. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  5. Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (magyar nyelven). www.kdriu.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  6. Századvég - Gazdaságkutató (magyar nyelven). Századvég. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  7. kft, jogászoknak: Az EU-s támogatások új rendszere, törvénymódosító javaslat az energiaadó csökkentésére (hungarian nyelven). www.jogiforum.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. MI6 (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. INNOW ZRT. (amerikai angol nyelven). INNOW ZRT.. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. Főoldal (magyar nyelven). SinguLab. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  11. hírlap, Magyar: Áder: Az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk (magyar nyelven). www.magyarhirlap.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  12. Szakcikkek (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  13. 2020. tavasz (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  14. Hulladék (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  15. Regisztráció (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  16. 2020 pályázatok (hu-HU nyelven). MI6. [2020. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  17. MI6 program - itt vannak az országos eredmények (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  18. Luca, Pintér: Áder János: Magyarország 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra (magyar nyelven). index.hu, 2019. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  19. Virtuális Hulladéklerakó Program (hu-HU nyelven). MI6. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  20. Virtuális piactér nyújt lehetőségeket magyar startupoknak (magyar nyelven). Világgazdaság. (Hozzáférés: 2020. május 27.)