Molnár Ferenc (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Molnár Ferenc
Született 1979. január 26.
Székesfehérvár
Állampolgársága Magyar
Foglalkozása közgazdász, üzletember, fenntarthatósági szakértő
Iskolái Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Molnár Ferenc

Molnár Ferenc PhD, közgazdász, fenntarthatósági szakértő, üzletember, a Prevenciós célú Virtuális Építő Programok[1] (PVÉP) ötletgazdája és jogtulajdonosa, a Singulab Inkubátorház Zrt.,[2] valamint több vállalkozás és non-profit szervezet, illetve startup tulajdonosa. Nevéhez köthető a Kelet-közép Európa egyik legnagyobb, az Európai Bizottság által is díjazott zöldenergetikai programja, a Virtuális Erőmű Program felépítése és működtetése.

Családja és magánélete[szerkesztés]

1979-ben született Székesfehérváron négygyerekes család legidősebb gyermekeként. Nős, egy kisfiú édesapja. A család és a sport szeretete egész életét elkísérte, 18 évig igazolt labdarúgó volt. Szabadidejében szívesen ír és mesél, illetve tart előadást és tanít – elsősorban gyerekeket. Hívő katolikusként hisz az univerzalitásban, amely szerinte a keresztény teremtő erőben gyökerezik.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban[3] folytatta, majd egyetemi éveit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (Corvinus Egyetem) és a linzi Johannes Kepler Egyetemen végezte ösztöndíjasként pénzügyi befektetés elemzői, valamint környezet-gazdaságtan szakirányokon. Doktori (PhD) disszertációját a természeti-társadalmi javak környezeti értékelése témájában írta,[4] amelyet 2006-ban védett meg a Corvinuson.

Pályája kezdetén dolgozott a BKE Környezettudományi Intézetében, valamint a Miniszterelnökségen és háttérintézményeiben az uniós források lehívását előkészítő, tervezői és modellezői szakértői csapat tagjaként. 2004-től részt vett a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus területfejlesztési (KDOP és DDOP), valamint környezet- és energetikai (KEOP) célú operatív programjainak előzetes értékelésében, tervezésében és brüsszeli egyeztetésében. Kezdeményezésére készült el[5] 2007-ben Magyarország első Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiája (NFFS), amelynek vezető tervezője volt.

A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség[6] (KDRFÜ) vezetőjeként feladata volt mintegy 70 milliárd forintnyi uniós forrás célba juttatásának megszervezése. 2008-tól a Századvég Gazdaságkutató Zrt.[7] uniós üzletág vezetőjeként[8] és stratégiai tanácsadóként már a piaci oldalról segítette az uniós források sikeres felhasználását. A fenntartható fejlődés ügye végig kísérte eddigi pályáját, a témában számos szakértői javaslatot készített és tartott előadásokat.

2012 óta működtet saját vállalkozásokat, amelyek mindegyike közvetve vagy közvetlenül a fenntartható fejlődéshez, az egészségprevencióhoz, valamint az ezen a területen működő innovatív megoldásokhoz és startupokhoz kapcsolódik.  

Saját vállalkozási közül kiemelkedik a Magyar Innováció és Hatékonyság Non Profit Kft. (Mi6)[9], amely a Prevenciós célú Virtuális Építő Programok VÉP-projektjeinek működtetője, egyben a klíma- és energiastratégiai piac egyik fontos szereplője is. A közösségi és piaci forrásszerzést és szervezést támogató InNow Tanácsadó Zrt.,[10] a kockázati tőkebefektetéseket kihelyező SinguLab Tőkebefektetési Inkubátorház Zrt.[11], valamint a hatékonyságnövelési- és folyamatfejlesztési-lehetőség feltárásokat és elemzéseket, továbbá tárgyalás-támogatást végző Negos Tanácsadó Kft.

Prevenciós célú Virtuális Építőprogramok[szerkesztés]

A kétezres évek végén fogant meg benne egy olyan projekt gondolata, amely a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a megelőzést helyezi előtérbe, utalva arra, hogy a legzöldebb energia az, amelyet meg sem termelünk.[12]” A mára több önálló nemzeti és határokon átívelő projektet jelölő Prevenciós célú Virtuális Építő Programok (PVÉP) lényege, hogy a programokban résztvevő vállalatok, szervezetek, iskolák és egyéb entitások fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek eredményeit egy jól vizualizálható, virtuális csomagba szervezi. Így épül fel például a sok kisebb-nagyobb energiahatékonysági beruházásból a Virtuális Erőmű,[13] vagy a meg nem termelt hulladékból a Virtuális Hulladéklerakó.[14]

A programok keretében elért eredményeket és projekteket széles körben bemutatják,[15] és díjazzák is a legjobbakat[16] annak érdekében, hogy a legjobb vállalkozási, vagy magatartási mintákat minél többen kövessék. A mintaprojektekből esettanulmányok készülnek, amelyeket edukációs célokra használnak fel: szemléletformálást segítő digitális tudásbázist és tananyagokat fejlesztenek minden korosztály számára az óvodások[17]tól kezdve egészen felsőoktatásban tanulókig (például Virtuális Tanár Program, 3K program[18]).

Mindemellett a legjobb fenntarthatósági ötletek megvalósítását és minél szélesebb körű elterjesztését közösségi, piaci és kockázati tőke források bevonásával, illetve igény esetén műszaki tervezéssel és beruházás-szervezéssel is támogatják (lásd EMVITIS[19]).   

Virtuális Erőmű Program[szerkesztés]

A PVÉP projektjei közül a legismertebb a 10 éve működő Virtuális Erőmű Program (VEP),[20] amely mára Kelet-közép Európa legnagyobb zöld energetikai programjává nőtte ki magát. Több mint 9 ezer vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt eddig a programban. Ennek köszönhetően a VEP 2020-ra a negyedik legnagyobb erőművé vált Magyarországon 627 MWE soha meg nem termelt energiával.[21] A program célja, hogy 2030-ra a Paksi Atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve virtuális legyen.

A VEP-et az Európai Bizottság a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választotta, 2019-ben pedig Áder János köztársasági elnök nemzetközi mintaprojektként a program globális kiterjesztését javasolta az ENSZ-nek.[22]

További Virtuális Programok[szerkesztés]

2019-ben indult el a Virtuális Hulladéklerakó Program (VHP),[23] amely a hulladék termelésének megelőzését és a körkörös gazdaságot támogatja, valamint a Virtuális Egészség Központ (VEK), amely a betegség-megelőzést és az egészségmegőrzést tűzte zászlajára.

A PVÉP projektek integrált tőkebefektetési zászlóshajójaként Molnár Ferenc 2020-ban két tulajdonostárssal együtt megalapította az Első Magyarországi Virtuális Tőkebefektetési Showroom-ot (EMVITIS). Az EMVITIS[24] célja, hogy tőkét szerezzen és támogassa a fenntartható fejlődést előmozdító, valamint a koronavírus-járványból való kilábalást segítő startupokat és vállalkozásokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MI6 (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  2. Főoldal (magyar nyelven). SinguLab. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  3. Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola |. www.telekiblanka.hu. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  4. Molnár Ferenc: A fenntarthatósági gazdasági érték (FGÉ), avagy a gazdaság és a gazdasági érték egy tartalmazó rendszerek felőli megközelítése. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  5. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  6. Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (magyar nyelven). www.kdriu.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  7. Századvég - Gazdaságkutató (magyar nyelven). Századvég. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. kft, jogászoknak: Az EU-s támogatások új rendszere, törvénymódosító javaslat az energiaadó csökkentésére (hungarian nyelven). www.jogiforum.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. MI6 (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. INNOW ZRT. (amerikai angol nyelven). INNOW ZRT.. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  11. Főoldal (magyar nyelven). SinguLab. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  12. hírlap, Magyar: Áder: Az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk (magyar nyelven). www.magyarhirlap.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  13. 2020 pályázatok (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  14. Virtuális Hulladéklerakó Program (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  15. Szakcikkek (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  16. 2020. tavasz (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  17. Hulladék (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  18. Regisztráció (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  19. Zrt, HVG Kiadó: 70 milliárd forint tőkeigény gyűlt össze, több válságálló hazai startup kaphat befektetést (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. április 30. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  20. 2020 pályázatok (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  21. MI6 program - itt vannak az országos eredmények (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  22. Luca, Pintér: Áder János: Magyarország 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra (magyar nyelven). index.hu, 2019. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  23. Virtuális Hulladéklerakó Program (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  24. Virtuális piactér nyújt lehetőségeket magyar startupoknak (magyar nyelven). Világgazdaság. (Hozzáférés: 2020. május 27.)