Moldovițai kolostor
| Észak-Moldva templomai | |
| Világörökség | |
 | |
| A moldovițai Angyali üdvözlet templom festett falai | |
| Adatok | |
| Ország | Románia |
| Világörökség-azonosító | 598-003 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1993 |
| Elhelyezkedése | |
 Moldovițai kolostor
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 25° 34′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 25° 34′ 16″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moldovițai kolostor témájú médiaállományokat. | |
A moldovițai Angyali üdvözlet templomot is magában foglaló erődszerű kolostoregyüttes a Moldovița folyó és a Ciumirna-patak találkozásánál áll, ahol kutatások szerint már korábban is állt erődítés, amely a Kárpátokon át haladó, ősi – kelet-nyugati – kereskedelmi utat védte.
Elhelyezkedése és története[szerkesztés]
Az első kolostor feltehetően a 15. század első éveiben, Alexandru cel Bun uralkodása idején épülhetett, maradványai a Ciumirna patak melletti dombon fedezhetők fel. A jelenleg is álló kolostor (amelynek alapvető vallási jellege mellett jelentős gazdasági- és stratégiai funkciója volt) építése Petru Rareș uralkodása idején, a nyugati bejárati előcsarnok déli homlokzatán olvasható felirat szerint 1532. szeptember 8-án fejeződött be, a festése pedig 1537-ben készült el. Az egykori férfikolostort 1934-ben apácakolostorrá alakították át. 17. századi felújítása után korszerű restaurálására 1955–57-ben került sor.
Építészeti kialakítása[szerkesztés]
A templom hagyományos módon a kolostorudvar közepén áll, tipikusan moldvai ortodox elrendezésű, az alapító/donátor temetkezési helyét is magába foglaló templomok típusába tartozik. Szerkezeti rendszerében és kialakításában számos keleti-, térkompozíciójában athonita-, az építészeti részletkialakításokban korabeli nyugati stílus-sajátosságok figyelhetők meg. Térsora például nyitott nyugati előcsarnokkal indul, utána – nyolcszögletű csillagboltozással, egymásba metsző szerkezeti vázon kupolával koronázott – pronaosz következik. A jól megvilágított tágas térségből nyílik a sötétebb és viszonylag kisméretű sírterem. Északi oldalán látható az 1619-ben eltemetett Efremnek, Rădăuți püspökének, majd a kolostor vezetőjének síremléke. Ide közvetlenül kapcsolódik a naosz, hagyományos liturgikus központi térként. E tér felett sajátosan moldvai, kétsoros, 45 fokkal elforgatott csegelyes kupola van. Az ablak és ajtónyílások kereteinek gótikus-reneszánsz stílusátmenetisége viszont az erdélyi mesterek jelenlétére utal.
A templom belső díszítése[szerkesztés]
Belső falfestésének kompozíciós rendszerét az ortodox egyház szellemisége határozta meg. Az erősen hierarchikus felfogásról árulkodik, hogy a négyzetes kupola tetőpontján „Krisztus Pantokrátor” alakja uralkodik. Körülötte a gyermekét tartó Istenanya (Platütera) képe, próféták és apostolok képei, újtestamentumi jelenetek sora, a templomot Krisztusnak ajánló Petru Rareș fejedelem családjával együtt látható.
Külső falfestmények[szerkesztés]
A nyitott előcsarnokban találhatók a ”Teremtés” és az „Utolsó ítélet” jelenetei.
A külső keleti falakon a „Mennyei és földi hierarchia” ábrázolása látható öt, egymás feletti vízszintes sávra tagoltan. Az ókor nevezetes írói, tudósai, például Platón, Püthagorasz, Szókratész, Arisztotelész alakjai is megjelennek. A déli oldalon "Jessze fájá"-nak bemutatása következik, majd délnyugaton a Máriát dicsérő „Akathisztosz himnusz” huszonnégy jelenete következik, köztük a híres „Konstantinápoly ostroma” című képpel. Megnyerő a homlokzaton fennmaradt élénk színű festmények stílusának helyenkénti realizmusa. Az északi falfelület képei az időjárás viszontagságait nem tudták kiállni.
A kolostor egyéb létesítményei[szerkesztés]
A kolostor korábbi, tornyos, kétszintes lakóépítménye – felújítva – múzeum és vendégház.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa) 8. számozat:p. 60–66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963-367-245-7
- A művészet története: A korai középkor, Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
- Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
- Kádár Zoltán: Művészettörténet 15. sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.Moldovita. Bukarest, 1967.
- Nicolescu, C.: Das Kloster Moldovita. Bukarest, 1967.
- Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963-16-3059-5
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9
- J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-548-774-6.
- Az együttes helyszíni bejárását és fotózását és az ezt követő adatfeltárást Kit36a végezte 2003-ban. (Részletesen és fotóanyag: KT_ARCHIV_ VeML)
További információk[szerkesztés]
- A kolostor bemutatása (angol)
- geocities.com
- A kolostor bemutatása (angol) Archiválva 2007. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- karpatenferien.de
- A kolostor bemutatása (német)[halott link]
- A kolostor bemutatása (román)
