Miesbach

	Miesbach
	; Miesbach címere
	; Miesbach címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Miesbach járás
Irányítószám	83714
Körzethívószám	08025
Rendszám	MB
Testvérvárosok	Lista Marseillan (2020. október – )
	Népesség
Teljes népesség	12 109 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	373,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	697 m
Terület	32,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″47.789031°N 11.833819°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″47.789031°N 11.833819°E
	Miesbach Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Miesbach weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Miesbach témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Miesbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 109 fő (2023. december 31.).^[1] Miesbach Weyarn és Irschenberg községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között:

Lakosok száma	1988	5170	5314	9571	11 027	11 241	11 414	11 477	11 469	12 109
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

Története

Miesbach a Hohenwaldeck birodalmi grófság területének központja. Ez a terület csak 1734 óta tartozik Bajorországhoz. A Waldeck grófok birtokaik függetlenségét elkeseredett harcokban igyekeztek megvédeni. Utoljára 1705-ben, a München alatti Sendlingben megvívott csatába küldte el a terület minden falva legalább tíz legbátrabb fiát - és szenvedett véres vereséget. A Hohenwaldeck birtok egykori határát nagyjából nyugat felől a Schlierach-patak és a Schliersee nevű tó, délről a tiroli hegyek, kelet felől pedig a Leitzbach-patak jelölik.

A Schlierach-patak 700 méter magas fennsíkján fekvő Miesbach régebben tarka teheneiről volt nevezetes, ma kisebb iparváros, és egyben üdülőhely is. Lakosainak különösen szép népviseletét ma a legjellegzetesebb alpesi bajor viseletként tartják számon.

A Waldek grófok kastélya (Burg Waldeck) fennmaradt ugyan, de művészettörténeti szempontból érdektelen. A várkastély egyik szárnyában helytörténeti múzeumot (Heinmatmuseum) rendeztek be. A városban lévő plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) késő gótikus épülete leégett; 1783-1786 között építették újjá. Ez időből származtik a főoltáron a Roman Anton Boos által faragott feszület. Ettől mintegy száz évvel korábbi a Fájdalmas anya, melyet Johann Millauer faragott.

A községnek van szabadstrandja és műjégpályája is.