Miesbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miesbach
Miesbach (Luftbild).jpg
Miesbach címere
Miesbach címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Járás Miesbach járás
Irányítószám 83714
Körzethívószám 08025
Népesség
Teljes népesség 9571 fő (1987. máj. 25.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 697 m
Időzóna CET, UTC+1
Miesbach (Németország)
Miesbach
Miesbach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 47′, k. h. 11° 50′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 11° 50′
Miesbach (Bajorország)
Miesbach
Miesbach
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Miesbach járás térképén
Elhelyezkedése Miesbach járás térképén
Miesbach weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miesbach témájú médiaállományokat.

Miesbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 9571 fő (1987. máj. 25.)[1]. Miesbach Weyarn községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Aussicht bey dem Churfürstlichen Markt Miesbach.jpg
Miesbach látképe

Miesbach a Hohenwaldeck birodalmi grófság területének központja. Ez a terület csak 1734 óta tartozik Bajorországhoz. A Waldeck grófok birtokaik függetlenségét elkeseredett harcokban igyekeztek megvédeni. Utoljára 1705-ben, a München alatti Sendlingben megvívott csatába küldte el a terület minden falva legalább tíz legbátrabb fiát - és szenvedett véres vereséget. A Hohenwaldeck birtok egykori határát nagyjából nyugat felől a Schlierach-patak és a Schliersee nevű tó, délről a tiroli hegyek, kelet felől pedig a Leitzbach-patak jelölik.

A Schlierach-patak 700 méter magas fennsíkján fekvő Miesbach régebben tarka teheneiről volt nevezetes, ma kisebb iparváros, és egyben üdülőhely is. Lakosainak különösen szép népviseletét ma a legjellegzetesebb alpesi bajor viseletként tartják számon.

A Waldek grófok kastélya (Burg Waldeck) fennmaradt ugyan, de művészettörténeti szempontból érdektelen. A várkastély egyik szárnyában helytörténeti múzeumot (Heinmatmuseum) rendeztek be. A városban lévő plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) késő gótikus épülete leégett; 1783-1786 között építették újjá. Ez időből származtik a főoltáron a Roman Anton Boos által faragott feszület. Ettől mintegy száz évvel korábbi a Fájdalmas anya, melyet Johann Millauer faragott.

A községnek van szabadstrandja és műjégpályája is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Burg Waldeck - a Waldeck grófok egykori kastélya. Ma helytörténeti múzeum van benne.
  • Pfarrkirche Maria Himmelfahrt plébániatemplom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 106