Mesterlövészpuska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A mesterlövészpuska egy nagy pontosságú és nagy hatótávolságú puska. A követelmények közt szerepel a pontosság, a megbízhatóság és az álcázás. A modern mesterlövészpuska egy hordozható fegyverrendszer, amely lehet félautomata vagy ismétlőfegyver, távcsővel felszerelve és nagy hatótávolságú lövedékkel.

Története[szerkesztés]

A Whitworth-puska volt az első hosszútávú mesterlövészpuska a világon. Sir Joseph Whitworth puskája sokkal pontosabb volt, mint az 1853-as Enfield, amely számos gyengeséget mutatott a krími háború alatt. Az 1857-es tárgyalások során, amelyek mindkét fegyver pontosságát és hatótávolságát tesztelték, Whitworth terve körülbelül 3:1 arányban haladta meg az Enfieldet. A Whitworth-puska 2000 méter távolságról is képes volt kilőni a célpontot, míg az Enfield csak 1400 méterről. Az amerikai polgárháború alatt a Whitworth-puskákkal felszerelt konföderációs mesterlövészek feladata az Unió tüzérségi csapatainak kiiktatása volt. A krími háború alatt az első távcsöveket a puskákhoz való felszerelésre tervezték. Ennek az úttörő munkának nagy része D. Davidson ezredes ötlete volt, a birminghami Chance Brothers által készített távcsövek felhasználásával. Ez lehetővé tette egy mesterlövész számára, hogy pontosabban megfigyelje a célpontokat nagyobb távolságon, mint valaha. A távcső eredetileg rögzített volt, és nem lehetett élesíteni, ami korlátozta annak hatótávolságát. Az 1870-es évekre a puskák tökéletesítése olyan mesterlövészpuskákhoz vezetett, amelyek mérföldes távolságról megsemmisíthették célpontjaikat.