Medgyes Alajos
| Medgyes Alajos | |
| Született | Messinger Alajos[1] 1873. június 15.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1942. március 27. (68 évesen)[2] Budapest V. kerülete[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1896) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyes Alajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Medgyes Alajos, születési és 1911-ig használt nevén Messinger Alajos (Budapest, 1873. június 15.[3][4] – Budapest, 1942. március 27.)[5] magyar építész, a századelő több budapesti bérházának tervezője. Medgyes Simon ügyvéd, jogi szakíró és Medgyes Károly szabadalmi ügyvivő testvére.
Életútja
[szerkesztés]Messinger Ármin kereskedő és Steinhaus Anna fia. 1896-ban diplomázott a Magyar Királyi József Műegyetemen, később pedig Párizsban folytatta tanulmányait, az École des Beaux Arts-on. 1899-ben tért vissza Budapestre, ahol építési irodát nyitott. Tervezett villákat és bérházakat, és több más épületet is.
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1906: bérház, 1054 Budapest, Alkotmány u. 19.[6][7]
- 1903–1905/1906: Landsberger Izidor bérháza, 1051 Budapest, József nádor tér 11.[8][6][9][10]
- 1905–1906: bérház, 1054 Budapest, Bank utca 7.[11]
- 1908: villa, 1068 Budapest, Benczúr u. 48.[6][12]
- 1909–1911: bérház, 1132 Budapest, Visegrádi utca 48. / Victor Hugo utca 14.[13][14]
- 1909–1913: Nyomorék Gyermekek Otthona, Budapest, Mexikói út 63.[8][15][16]
- 1910: bérház, 1136 Budapest, Csáky (ma: Hegedűs Gyula) u. 5.[17][18]
- 1910–1911: bérház, 1071 Budapest, Peterdy utca 39.[19]
- 1910–1911: A Főváros Lehel utcai Műhelyháza / Székesfővárosi Műhelybérház, 1134 Budapest, Lehel u. 14.[8][6][20][10] – Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében.
- 1911: bérház, Budapest, Visegrádi u. 9.[21]
- 1911: Az Építőmunkások Aréna úti Székháza, 1071 Budapest, Aréna (ma Dózsa György) út 68.[8][6][22][10]
- 1911: Boglári Simon Jakab villája, Balatonboglár (Sebestyén Artúrral közösen, átalakítva: 1916)[6]
- 1913: lakóház, 1024 Budapest, Nyúl utca 9.[23]
- 1927: bérház, 1136 Budapest, Tátra u. 8.[24]
- 1927: bérház, 1136 Budapest, Tátra u. 12/b.[25]
- ?: bérház, 1051 Budapest, Nádor u. 23.[8]
- ?: bérház, 1066 Budapest, Mozsár u. 9.[8]
- ?: bérház, 1136 Budapest, Csáky (ma: Hegedűs Gyula) u. 7.[8]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1898: Világkiállítás magyar pavilonja, Párizs (Fischer Józseffel közös munka, III. díj)[26]
- 1911: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, Budapest (közelebbi megjelölés nélkül, II. díj)[6]
Képtár
[szerkesztés]-
Az Építőmunkások Aréna úti Székháza, Budapest, Dózsa György út 68. -
Bérház, Budapest, Visegrádi utca 48. -
Bérház, Budapest, Visegrádi utca 48. (részlet) -
Bérház, Budapest, Hegedűs Gyula u. 5. -
Landsberger Izidor háza, Budapest, József nádor tér 11. -
Székesfővárosi Műhelybérház, Budapest, Lehel u. 14. -
Székesfővárosi Műhelybérház (részlet) -
Nyomorék Gyermekek Otthona, Budapest, Mexikói út 63. -
Bérház, Budapest, Visegrádi u. 9. -
Bérház, Budapest, Tátra u. 8. -
Bérház, Budapest, Tátra u. 12/b.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Pesti neológ izraelita hitközség születési anyakönyve 1873
- ↑ a b Budapest V. kerületi állami halotti anyakönyv 1942, 121. bejezés
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 846/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Geni
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 121/1942. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d e f g Gerle, i. m., 144. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=alkotmany-u-19&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ a b c d e f g Magyar életrajzi lexikon, i. h.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=jozse-n-t-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ a b c Déry, i. m., 123. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=bank-u-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=benczur-u-48&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-48&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Bolla, i. m., 302. o.
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1174203/
- ↑ https://www.mozgasjavito.hu/wp-content/uploads/2020/09/tortenet.pdf
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Bolla, i. m., 95. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=peterdy-u-39&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=lehel-u-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Bolla, i. m., 292. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dozsa-gy-ut-68&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=nyul-u-9&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Bolla, i. m., 243. o.
- ↑ Bolla, i. m., 244. o.
- ↑ Gerle, i. m., 48. o.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
- deakpaholy.hu Archiválva 2018. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- PIM
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budai-Bernwaliner József nyomda, Budapest, 1938–1939.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8