Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nemzetbiztonsági szolgálatok - mint minden demokratikus jogállamban - Magyarországon is kiemelt szerepet töltenek be az ország és az állampolgárok biztonságának garantálásában. Az egykori „keleti blokk" tagjaként Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége különösen kényes kérdés. A szolgálatok kapcsán sokakban máig az egykori belső elhárítás, az úgynevezett III/III. képe jelenik meg.[1] Mindemellett, többek között annak következtében, hogy feltételezések szerint számos, az egykori állambiztonsági szervek által készített irat semmisült meg vagy tűnt el nyomtalanul, továbbra is erős a bizalmatlanság a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben.

A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége alapvetően arra irányul, hogy információkkal lássák el a politikai - vagy katonai - döntéshozókat. Ennek megfelelően beszélhetünk polgári, valamint katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról. Egyes országokban - így Magyarországon is - külön léteznek katonai és polgári hírszerzéssel, valamint elhárítással foglalkozó szolgálatok. Tevékenységük jellege, az információ megszerzésének „körforgása" azonban nagyrészt mindenhol azonos: a tervezést, feladatok meghatározását követi a szükséges információk beszerzése, majd pedig azok feldolgozása, elemzése/értékelése történik meg.[2] Ezáltal a döntéshozó kezébe már a megszerzett információkat logikailag-tartalmilag összegző, következtetéseket is tartalmazó összefoglalás kerül.

A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai is alkalmazzák mind a humán, technikai és a nyílt forrású információszerzés eszközeit. Ezzel együtt mindenképpen ki kell emelni, hogy a titkos információgyűjtést (különösképpen magyar állampolgárok ellen) szigorú jogi szabályozás érinti. Nagy részben - megint csak a pártállami múlt miatt - sokan gondolják úgy, hogy a titkosszolgálatok akárkit, külső ellenőrzés nélkül „megfigyelhetnek", amennyiben az a szolgálatok érdekében áll. Emiatt különösen fontos megismerkedni a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő legfőbb törvényekről, a civil kontrollról.

Törvényi háttér[szerkesztés]

A rendszerváltozást követően átalakult a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok helye, feladatköre. Megszűnt a belső elhárítással foglalkozó egykori BM III/III-as főcsoportfőnökség, valamint új szolgálatok jöttek létre. Először az 1990. évi X. törvény szabályozta (átmeneti jelleggel) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatainak jogállását, az egyes szolgálatok feladatkörét. Ez a törvény kezdetben négy szolgálatot hozott létre. Az 1990. évi X. törvény hatalmazta fel a kormányt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait és működését külön nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig rendeletben szabályozza. A Minisztertanács e felhatalmazásnak a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendelettel tett eleget, amelyben meghatározta a nemzetbiztonsági szolgálatok struktúráját, az egyes szolgálatok feladatait. A két polgári nemzetbiztonsági szolgálatként megalakult egyfelől a polgári hírszerzést végző Információs Hivatal (hírszerzés), illetve az alkotmányvédelmi, kémelhárítási, terrorelhárítási, valamint gazdaságbiztonsági (stb.) feladatokért felelős Nemzetbiztonsági Hivatal (elhárítás). Emellett létrejött a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal (hírszerzés) és a Katonai Biztonsági Hivatal (elhárítás).

A nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő ma is hatályban lévő törvény azonban 1995-ben született meg (1995. évi CXXV. tv.), amely a meglévő négy szerv mellé létrehozta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is (a Nemzetbiztonsági Hivatalról leválasztva), amely szolgáltató szervként főként technikai információszerzéssel foglalkozik. A magyar titkosszolgálati intézményrendszer működtetésében és felépítésében jelentős változást hozott a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.), amely a korábbi átmeneti szabályozást váltva megteremtette a szolgálatok működésének alkotmányos feltételrendszerét. A magyar titkosszolgálati közösség ötödik tagjaként a Nemzetbiztonsági Hivatalból kiváltak a titkos információgyűjtés technikai feladatait végrehajtó szervezeti egységek: létrejött a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ).

2010-ben a második Orbán-kormány az Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nevét Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) változtatta.[3]

2012. január 1-jén a Katonai Felderítő Hivatalnak a Katonai Biztonsági Hivatallal történt integráció folytán létrejött az egységes Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, amely katonai hírszerző és elhárító tevékenységet is folytat a két korábbi katonai nemzetbiztonsági szolgálat utódszervezeteként.

Civil kontroll[szerkesztés]

A nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott civil kontroll alatt működnek. A polgári szolgálatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter irányítja, aki egyebek mellett megszabja a szolgálatok feladatait, felügyeli tevékenységüket, kivizsgálja az esetleges törvényességi panaszokat. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter irányítja. A civil kontroll fontos eleme, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését az Országgyűlés vonatkozó bizottságai (nemzetbiztonsági bizottság, valamint a katonai szolgálatok esetében a honvédelmi és rendészeti bizottság is) gyakorolják. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke csak a mindenkori ellenzék képviselője lehet. A szolgálatoknak többek között rendszeres időközönként tájékoztatniuk kell a bizottságot, amely egyes esetekben kivizsgálhatja a szolgálatok tevékenységét érintő törvényességi panaszokat is. A bizottság mellett az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult betekinteni a szolgálatok működésének bizonyos vonatkozásaiba, valamint az állampolgárokat is panaszjog illeti meg a szolgálatok tevékenységével kapcsolatban. Az 1995. évi nemzetbiztonsági törvény részletesen szabályozza azt is, hogy titkos információgyűjtés esetén bizonyos módszerek alkalmazásához az igazságügyi miniszter, vagy bíró írásos engedélye szükséges, ezáltal is garantálva azt, hogy az egyes tevékenységeknek a későbbiekben is „nyoma maradjon". A kiterjedt civil kontroll és a részletes törvényi szabályozás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a szolgálatok jogtalan, az alapvető polgári szabadságjogokkal ellentétes titkos információgyűjtést ne folytathassanak.

Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai[szerkesztés]

Az 1995. évi CXXV. törvény öt nemzetbiztonsági szolgálatot hozott létre, melyek közül három polgári (IH, NBH - jelenleg AH, és NBSZ), kettő katonai (KFH és KBH - 2012. jan. 1-től összevonva KNBSZ).

Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok[szerkesztés]

Információs Hivatal (IH)[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság polgári hírszerző szolgálataként az Információs Hivatal (IH) alapvető feladata, hogy megszerzett információi révén támogassa a kormányzat kül- és biztonságpolitikai, gazdaságpolitikai, valamint egyéb ágazati politikai céljainak megvalósulását. Ennek érdekében az IH műveleti tevékenységet folytat, információit nyílt és titkos forrásokon keresztül szerzi be. Ezek során titkos kapcsolatokat létesít, valamint technikai információszerzést is folytat. Feladata többek között a Magyarország ellen irányuló külföldi titkosszolgálati tevékenységek felderítése, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatása. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy az Információs Hivatal felelős a külföldi magyar képviseletek biztonsági védelméért is.

Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – korábban Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)[szerkesztés]

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – azelőtt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata. amelynek feladatköre alapvetően az elhárításra koncentrálódik. Legfőbb feladata az ország és az állampolgárok biztonságát érintő veszélyek, kockázatok felderítése, megelőzése. Az IH-hoz hasonlóan nyílt és titkos forrásokat is igénybe vesz, melyeken keresztül információkat gyűjt egyebek mellett az alkotmányos berendezkedést veszélyeztető tényezőkről, a szervezett bűnözői csoportok Magyarországot érintő tevékenységéről, idegen titkosszolgálatok magyarországi törekvéseiről, működéséről. Gondoskodik a kiemelt fontosságú állami intézmények, létesítmények védelméről, valamint szintén információival segíti a terrorizmus elleni küzdelmet, a tömegpusztító fegyverek terjedése, kábítószer- és fegyvercsempészet elleni fellépést. Fontos szerepet tölt be a gazdaságbiztonság megőrzésében is. Tevékenysége során szorosan együttműködik a rendvédelmi szervekkel, valamint a többi nemzetbiztonsági szolgálattal. Elődje tulajdonképpen a Belügyminisztérium III/III-as Főcsoport-főnöksége, mely a rendszerváltásig egy centralizált szervezet keretei között működött a rendőrséggel, a hírszerzéssel és a katonai elhárítással.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)[szerkesztés]

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egy szolgáltató szerv, egyben a harmadik polgári nemzetbiztonsági szolgálat.[4] Alapvető feladata, hogy írásos kérésre a technikai hírszerzés eszközeivel szerzett információkkal segítse a társszervek munkáját. Speciális kommunikációs csatornákat létesít, ellátja a biztonsági okmányok védelmének hatósági felügyeletét, valamint szakértői tevékenységet is folytat.

Katonai nemzetbiztonsági szolgálatok[szerkesztés]

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ)[szerkesztés]

A magyar nemzetbiztonsági struktúra átalakításának folyamatában mérföldkőnek tekinthető integráció eredményeképpen – a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal és a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal összevonásával – a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok alkotta közösség megújult és egyben megerősödött tagjaként 2012. január 1-jén alakult meg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.[5]

Katonai Felderítő Hivatal (KFH)[szerkesztés]

A Katonai Felderítő Hivatal a Magyar Köztársaság két katonai nemzetbiztonsági szolgálatának egyike, tevékenysége alapvetően külföldre irányul. Hírszerzést folytat, ugyanakkor az Információs Hivatallal (amely polgári) ellentétben katonai vonatkozású információk megszerzésével, elemzésével és továbbításával foglalkozik. Fontos feladata, hogy felderítse az idegen országok támadási szándékait, külföldi katonai titkosszolgálatok Magyarországot érintő ellenséges törekvéseit. Feladatkörébe tartozik még a terrorizmus elleni küzdelem támogatása, az illegális fegyverkereskedelem, a tömegpusztító fegyverek és nemzetközileg ellenőrzött technológiák terjedésének megelőzése. A hadászati-hadműveleti tervezés kapcsán információkkal látja el a Honvéd Vezérkart, valamint gondoskodik a külföldön lévő magyar katonai létesítmények biztonsági védelméről is.

Katonai Biztonsági Hivatal (KBH)[szerkesztés]

A Katonai Biztonsági Hivatal feladata elhárító jellegű, a KFH mellett a KBH a Magyar Köztársaság másik katonai nemzetbiztonsági szolgálata. Tájékoztatja a honvédelmi minisztert és a Vezérkar főnökét az aktuális biztonsági helyzetről. Kémelhárító tevékenységet végez, valamint kiemelt feladata a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség létesítményei, alakulatai mellett kifejtett bűnmegelőző és felderítő tevékenység is.

Források[szerkesztés]

  • Kiszely Gábor: Állambiztonság. Budapest, Korona, 2001
  • Novák: Novák, András. Kémes ügyek. Budapest: HCL Kft (2013). ISBN 978 963 08 7951 4 
  • Révész Béla: A titkosszolgálatok titoktalanításáról. Politikatudományi Szemle 2007/4 129-152 p.
  • Kurtán Sándor: Tanulmányozzuk-e James Bondot? Politikatudomány és titkosszolgálat. Politikatudományi Szemle. 2008/2, 125-142. p.
  • Izsa: Dr. Izsa Jenő: Nemzetbiztonsági alapismeretek (egyetemi jegyzet). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2009.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bővebben lásd: Kiszely Gábor: Állambiztonság. Budapest, Korona, 2001.
  2. The Intelligence Process. [2010. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 15.)
  3. MTV: Alkotmányvédelmi Hivatalnak hívják majd a jövőben a Nemzetbiztonsági Hivatalt
  4. http://www.nbsz.hu/?mid=3
  5. Archivált másolat. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 15.)